A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.

GESZTEN JÓZSI BORSODBAN 315 kért.) Az ökröket egész Nyekézseny látta: Miskolczi uram azt mondta, hogy a miskolci gulyástól vette. Ezen ökrökből a két jobbikat 272 forint 30 krajcárokért adta el Miskolczi úr Kalos Mihály földdel bíró Veleszdben lakó vagyonos nemesembernek mint tulajdonát. A másik két ökröt Kassai Menyhért vette meg, aki szintén Velezden lakik. Ez az úr testvér sógora Miskolczi Ignác úrnak: 230 forintokat fizetett érte. Mindkét eladásánál jelen voltak a cselédek. Midőn Kalos az ökröket megvette, Kassai Menyhért szinte vett Miskolczi Ignác úrtól két ökröket, de ezen ökröket Ignác úr a maga jobbágyától vette. Ezután a vétel után egy héttel vette meg Kassai Menyhért azon négy ökröknek kettejét, melyet Bátorból loptam. A Bogátról lopott lovat Kassai Menyhértnek adtam el 50 váltóforintért. Kassai Menyhért ezt a lovat, mint tudva lopottat vette meg, mert elbeszéllettem neki, honnét került. Ezen vételt jól tudja Menyhért úr akkori kocsisa, kiről csak annyit tudok, hogy szabadságos katona volt." Geszten József önkéntes vallomásában nem tért ki bujdosása minden részletére, minden bűntettének részletes leírására. A jegyzőkönyvben felsorolt tettek azonban azt mutatják, hogy egyrészt többet ismert be, mint amennyit feltételeztek róla, s ez lehet az általa átélt valóság. Másrészt előre kijelentette, hogy igen sok bűntettet követtek el mások az ő neve alatt: ezekért nem vállalhat felelősséget még akkor sem, ha eskü alatt vallanának reá. Valószínű, hogy hallott és tudott olyan bűntettekről, amelyeket a „hír" neki tulajdonított. Minden jel arra mutat, hogy ebben az időben igen sok Miskolcziékhoz hasonló köznemes foglalkozott a teljes anyagi romlás elkerülése végett rablással, orgazdasággal és tetteik elkendőzése végett igyekeztek nagy port verni Geszten személye körül. A közvélemény céltudatos félrevezetése, a mendemondák tódítása azoknak a nemesi rendhez tartozó bűnözőknek kedvezett, akik aljas és gonosz bűntetteiket a szegénynép kényszerűségből elkövetett lopásaiként lázongásnak igyekeztek feltüntetni. A véres forradalomtól való félelem hisztérikus növelése miatt maradt rejtve sok-sok bűntett, amelyet az uralkodó rend sötétben bujkáló gonosztevői követtek el. Balogh István véleménye szerint a Geszten Józsiról szóló históriás versek nagy mértékben hozzájárultak a nyíri betyár hírnevéhez.

107 Solymossy Sándor pedig azt írja, hogy „Geszten Józsi csínyeiről ponyvalapok emlékeznek".

108 Sem históriás éneket, sem ponyvairatokat Geszten Józsefről ezideig seholsem találtunk, ami nem jelenti azt, hogy nem lappanganak valahol, olyan gyűjteményekben, amelyek ezideig nem kerültek feldolgozásra.

109 1883-ban a Vasárnapi Újság hasábjain Várnai B. Sándor tollából a Szabolcsi történetek ciklusban jelent meg egy hosszabb elbeszélés Geszten Józsiról.

110 A nagy műgonddal írt munka Geszten Józsi életrajzi adatait irodalmi motívumokkal vegyíti. Várnai elbeszélése anyagát olyan adatközlőtől hallotta, aki jólismerte a periratokat, de emlékezetében összekeveredtek későbbi, a szabadságharc után mondai elemekkel. Ezért is érdemes vázlatosan felidézni a történelmi riport színvonalán mozgó mű cselekményét. Várnai ismeretei szerint a becsületes gondolkodású, de igen szegény Geszten Józsi a bihari hágónál levő Ömböly tanyáról hat szép ökröt lopott az