A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon

TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK PÁNYOKON 273 vei helyettesítenek. Ha nincs kezük ügyében alkalmas szövet, a fal felé fordítják a tükröt. (A tükör mindig az első házban, a két utca felé néző ablak között függött.) A művelet gyorsaságának fontosságát a következő visszaemlékezés is mutatja: Mikor nagyapánk meghalt, emlékszem édesanyánk hogy mondta „Gyermekek a tükröt, a tükröt letakarni!" (8) A tükör letakarása után gondosan bezártak minden ablakot a szobában. Úgy tartják, hogy a nyitott ablak a holtat visszahozza. Az ablakok mindaddig zárva maradnak, amíg ki nem viszik a szobából temetés napján a holttestet. 3.3. A halál hírüladása. 3.3.0. A halott körüli tennivalók szervezője, azok lebonyolításának vezetője lehet valamelyik legközelebbi férfi hozzátartozó (fia, férje, apja), de még általánosabb, hogy a halott komája, keresztkomája vállalja el ezt a feladatot. Ez a személy a halál beállta után azonnal felölti fekete ünneplőruháját. A halotti szokások során mindenkor ilyen öltözékben jár el tisztében. 3.3.1. Hivatalos személyek meghívása. A halotti szokások lebonyolítását vezető családtag mindenekelőtt a kurátorhoz megy bejelenteni a halálesetet. A kurátor értesíti majd a harangozol, s meghagyja neki, hogyan harangozzon. Ezután a halálbíró felkeresése kerül sorra. Ezt a tisztet mindig idős parasztember látja el, ki nagy tapasztalattal rendelkezik. Ez azonmód elment a megszomorodott házhoz s eldöntötte, hogy eltemethetik-e a holtat vagy sem. E tisztséget a tetszhalottak eltemetésétől való félelem hozta létre. Ma halálesetek alkalmával a körzeti orvost értesítik. A papot sokszor csak a kurátor segítségével tudják értesíteni, mert az a szomszéd faluban — Abaújvárott —- lakik. így a pap meghívása sokszor a halált követő napra marad. 3.3.2. A rokonok meghívása. A halott hozzátartozói végzik a rokonság, szomszédok, jóbarátok meghívását a virrasztóba. A meghívók gyászruhában mennek házról házra, röviden előadják küldetésük célját. Általában az utcai kapun szólnak be, vagy az udvaron beszélgetnek. Nem szívesen lépnek a házba, mert nem jó az új halott hírét idegen házba vinni. A meghívásoknak nincsen kötött szövege. 3.3.3. A segítők meghívása. Segítőknek a fejfa és padlanfa faragóját, a sírásókat, a koporsókészítőt, illetve beszerzőt nevezik. Ezeket az embereket vagy a halál beállta napján, vagy az azt követő napon hívják meg. 3.3.4. A halál hírüladása a faluközösség számára. 3.3.4.1. A halottas házon sem zászlóval, sem egyéb módon nem jelzik, hogy ott halott van, ezt csak a ház körül megélénkült, de tompított lendületű gesztusok, tevékenység árulja el. 3.3.4.2. A falubeliek, ha látják a meghívókat, amint feketében, felindultan, sírva sietnek az utcán, megszólítják, vagy egymástól kérdezik, ki halt meg. 3.3.4.3. Harangozás. A halottnak rendszerint akkor harangoznak, amikor már ki van terítve. Előbb csendítenek (azaz a haranggal rövidet kondítanak), azután ráhúzzák (azaz harangoznak, mint vasárnap szokás). Férfi halottnak háromszor, nőnek kétszer csendítenek. 18