A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

SZABÓNÉ FUTÓ Rózsa: Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán

NÖVÉNYEK SZEREPE A NÉPI GYÓGYÁSZATBAN 253 Fenyő. Megkell főzni egy félliter vízbe három kis gallyat és belélegzeni és ez fullástúl jó (Barcsáné). Fodormenta. Az Alsóréten rengeteg van, teának használjuk. Jószagú tőle a helység (Láncziné). Teának szedték csomóra, köhögéstől (Pásztorné). Levelének a forrázata kitűnő szer hasfájás, felfúvódás ellen (Ráczné).

11 Fűzfa. Szomorúfűz levelét megfőzni, a gyerek fürdőjébe tenni, abba megfürdetni s levélzetével bepakolni s mikor jól átpárolgódott, akkor dunnába kiizzasztani s másnap nem köhög a gyerek. Bénik néni Szerencsen mondta, hogy esetleg háromszor is kell fürdetni, ha erősen benne van a betegségbe, de az én gyermekemnek egy fürdetés is használt (Láncziné). Jó a paralízis ellen. Például az unokám paralízis lett, a szomorúfűz lehúzott haját megfőztük fürdőnek. De olyan törvénye van, hogy csak egyszer lehet fürödni benne (Barcsáné). A fűzvirág teája szemfájás ellen jó (Balog G.). Szomorúfűz vesszőit összecsavarják, a beteg tehén szájába szorítják, a végeit felkötik a szarvaira, kénytelen rágni azt a savanyú vesszőket és feladja a kérőjét (Budai Barna). Gyöngyvirág. A virágát megszedtem, megszárítottam, üvegbe beleengedtem, megtöltöttem borral és én azt zsebkendőbe töltöttem és szemet törölgetni használtam. Az unokának a szemét kitörölgettem kétszer, nem volt tovább gennyezés. Picit szoktak belőle nyelni is, szíverősítésre (Láncziné). Méreg ez, a virágát beáztatják és a levét szédülés ellen, szívfájás ellen bedörzsöléssel használják (Balog G.). A gyöngyvirágot megszárítani, aztán ecetbe tenni és akit a köszvény hasgat, avval kenegetni. De ösmertem olyant is, akinek a gyomra fájt és éhgyomorra egy-egy fél kávéskanállal bevett, vagy rácsepegtetett kockacukorra és úgy nyelte be és meggyógyult. Máskülönben olyan méreg ez a virág, hogy nekem tíz libámat ölt meg (Balogné). Leszedődik, vízbe beázik, oszt akkor ecetet öntenek rá. Egy liter vízhez egy kanál ecet kell, az osztán kiforr. Szívbetegnek belélegzeni, meg gyenge szervezetűnek nagyon jó (Barcsáné). A gyöngyvirágot úgy szoktuk megcsinálni, hogy egészen megszárítjuk s bort öntünk rá s abban megérik, olyan szagos, mint azelőtt. Ájulástól, gyomorfájástól igen jó orvosság, próbáltuk (Pásztorné). Harmatfű. Szoptatásnál, ha nincs elég tej, a teája tejképző (Balog G.).

12 Hárs. Teának most is szedett az Eta gyerek. Nátha ellen igen jó (Céliné). Elismert köhögés elleni szer (Ráczné). ínfű. Van, akinek összezsugorodik a lába, az inak összehúzódnak. Szedik az ínnyújtó füvet, tőgyfás erdőbe lehet jobban találni és megfőzik fürdőbe és ebbe fürösztgetik. Onda Józsinak is ez gyógyította meg (Balogné).

13 A gyökerit főzik, jó ínnyújtásra (Borbélyné). Kakukkfű. Még tüdőgyulladástxú is jó, ha a tüdő pettyeges, még azt is kigyógyítja, ez annyira reagál, ez még sokkal jobb, mint a mentafű (Balogné). Teája a szívasztmásnak legjobban használ (Barcsáné). Még szamárköhögéstűi is jó a teája. Ólba is tesszük, tyúktetű ellen (Pásztorné). Kamilla. Az én uramnak vót a nyakán olyan nagy kilise. Arra székfűvirágot, aztán csicsókát, kerek mályvalevelet, marhalevellaput összefőztem és ez ki is fakasztotta. Sok mindenre jó, különösen a májusi székfű. Ha valakinek a szeme véres, azzal borongatják, ha a füle fáj, a fülébe cseppentenek (Borbélyné). Százféle betegségre jó. Fültőmirigygyulladásom vót, egy párszor meg-