A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

PETERCSÁK Tivadar: Baromfitartás Filkeházán

244 PETERCSÁK TIVADAR JEGYZETEK 1. Az abaúji Filkeháza állattartását korábbi tanulmányaimban dolgoztam fel: Petercsák T., 1972.; Petercsák T., 1973.; Petercsák T., 1974. 2. A Hegyköz többi falujában általánosan elterjedt ez a kifejezés, de Mezőcsáton (Nagy Varga V., 1971. 89.) és Heves megyében is ismerik {Szinnyei /., 1893—1901. 51.). 3. A magyar korona..., 1897. 4. MStK, 1935. 5. A Sátoraljaújhelyi Statisztikai Hivatal vezetőjének szíves közlése. 6. A statisztikai adatoknak megfelelően a baromfitartás tárgyalásánál elsősorban a tyúktartást mutatom be, de ezzel párhuzamosan mindig ismertetem a liba- és kacsa tenyésztés megfelelő sajátosságait. 7. A kifejezés szláv eredetű, a kurnik = tyúkól, tyúkketrec szóból származik (Kniezsa /., 1955. 296.). A sövényből készült kerek kurhyk a Keleti-Kárpátok lengyel oldalának hucul népterületén is ismeretes (Gunda B., 1937. 46.). 8. A gang hosszú, keskeny folyosó, tornác. A kifejezést ismerik a palócokon kívül Tolna és Szabolcs megyében is (Szinnyei J., 1893—1901. 675.). 9. A kurnyik fenti típusa ismeretes a Hegyköz több falujában (Pusztafalu, Füzérkajata, Kovácsvágás: L. Néprajzi Múzeum fotótára F 82779, F 82974), de a Zempléni-hegység belsejében is (Komlóska, Erdőhorváti: L. Sárospataki Rákóczi Múzeum fotótára 8963, 8964, 6726). Gunda B. a Boldva völgyéből említi a kocik (sárpadka) alá épített üreget (Gunda B., 1937. 47.). 10. Ez a típus gyakori Pusztafaluban és Nyíriben is. 11. Ugyanezt teszik Kovácsvágáson is (DENIA, 245.). 12. Ha a csirke kivágja a tojást, Kovácsvágáson beköpdösnek a nyíláson, mert így hamarább kikel a csirke (DENIA, 245.). 13. Vö.: Katonai.. 1948. 133. 14. Csongrádon a sebet friss fahamuval hintették be, hogy a légy „be ne köpje" (Katona /., 1948. 135.). 15. Hasonlóan gyógyítják a baromfit a hegyközi Kovácsvágáson (DENIA. 245.) és a Bodrogközben is (Zsova /., 1971.42.). 16. L. részletesebben Petercsák T., 1973. 387—388. 17. A piacozást 1. részletesen Petercsák T., 1973. 394. 18. A fészekben hagyott tojás neve Kovácsvágáson polozs (DENIA. 245.), a Bodrogközben polozsna (Zsova I., 1971. 38.). 19. Kovácsvágáson a kamrában a búza közé rakták a tojást a hegyesebb végével lefelé, mert úgy nem szárad ki (DENIA. 245.). 20. A szó eredete ismeretlen, de hasonlít a stopka (szár, levél, kocsány) szláv szóhoz, magyar jelentése is hasonló = tollszár. (Kniezsa I., 1955. 513.) 21. Kovácsvágáson főtt kukoricával kínálták meg a tallufosztókat (DENIA. 245.). 22. Vö.: Katona I., 1949. 164.; Vaj kai A.. 1959. 82. 23. Kenyértésztából készült pogácsaszerű karácsonyi étel. 24. A Bodrogközben, Csongrádon és Hajdúnánáson lidércnek hívták (Zsova I., 1971. 46.; Katona /., 1949. 170.; Molnár J.. 1943. 71.). 25. Vö.: Katonai., 1949. 178. IRODALOM A magyar korona..., 1897. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897. DENIA. 245. Debreceni Egyetemi Néprajzi Intézet Adattára 245. Visky Teréz gyűjtése. Gunda B., 1937. Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Néprajzi Értesítő, XXIX. 1937. Katona /., 1948. A baromfi betegsége és gyógyítása Csongrádon. Ethnographia, LIX. 1948. Katona /., 1949. A csongrádi baromfitartás szokásai és hiedelmei. Ethnographia, LX. 1949. Kniezsa /., 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1955. Molnár /., 1943. Adalékok az alföldi magyar nép hiedelemvilágához. Ethnographia, LIV. 1943. Nagy Varga V., 1971. Tyúktenyésztés. Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsát, 1971.