A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

PETERCSÁK Tivadar: Baromfitartás Filkeházán

BAROMFITARTÁS FILKEHÁZÁN 243 tetni, mert akkor több lesz a csirke. A hold növekedésének termésszaporító erőt tulajdonítanak, s ez nemcsak a tyúkok ültetésénél van így, hanem pl. a gabonavetésnél is. A hét elején kell ültetni, mert a második felében ültetett közül kevés kel ki. Addig nem adnak el tyúktojást ültetésre, amíg a saját kotlósukat meg nem ültették, mert ezzel elmenne a haszon is. A kotlóst rendszerint a délutáni órákban ültetik, amikor a kondás hajt hazafelé, mert akkor olyan frissek lesznek a csirkék, mint ahogy a disznók jönnek. Annak érdekében, hogy a tojásból minél több csirke keljen ki, a kötőből (kötény) nem rakni kell a fészekbe egyesével, hanem Önteni, hogy szinte folyjon, s akkor a csirkék is ilyen gyorsan fognak kikelni. Ha azt akarják, hogy_sok kakas legyen, kalapból vagy lyukastálból rakják a tojásokat a kotlós alá. Ültetés közben a tojásokat visszafelé kell számolni, hogy jól keljenek a kiscsirkék. A libákat úgy ültetik, hogy a kikelés előtt nehogy csikó szülessen a faluban, mert akkor a kislibák mind elpusztulnak. A gazdasszonyok azt szeretnék, ha minden tojásból egészséges csirke kelne, ezért a költés idejére bizonyos cselekedetektől tartózkodni kell a családnak. Nem szabad fütyülni, csengetni, mert a csirke belefullad a tojásba. Sárga virágot nem jó bevinni a házba. Nem szabad fonni és motólálni, mert görbe csőrűek lesznek a csirkék. Ugyanezért tiltották a fonást karácsony és újév között is. A csirkék kikelésének vannak kedvező és kedvezőtlen időpontjai. Nem jó, ha a csipke, szeder és a kökény virít, amikor a csirke kél, mert az ilyen csirkék nagyon csipogósak lesznek és sok elpusztul közülük. A hét elején és reggel kikelt csirkék a legjobbak, mert ezek olyan frissek lesznek, mint a hajnal. Kedvezőtlennek tartják, ha azon a héten hétfőn, amikor a csirkék kelését várják, először nő érkezik a házhoz, mert így kevesebb kél ki. A család megtudhatja, hogy a megültetett tojásokból hány csirke fog kikelni, ha a húsvét előtti virágvasárnap a templomban megszentelt rügyes fűzfavesszőkön levő barkákat (rügyek) összeszámolják. Az asszonyok sokat foglalkoznak a baromfiakkal, viselkedésükből következtetni tudnak az időjárás alakulására. Pl. Ha a kakas nappal kukorékol, lágy idő lesz. Ha a tyúkok sokáig nem ülnek el és tollászkodnak, eső lesz. Ha a tyúkok csipkedik a szárnyukat vagy ha sokat kukorékol a kakas, szintén eső lesz. Ha télen estefelé kukorékol a kakas, megenyhül a hideg idő. A kukorékoló tyúk kárt és szerencsétlenséget jelent, az ilyet rendszerint levágják. A szárnyasokkal való táplálkozásnak vannak bizonyos hiedelmei, szokásai, amelyeket be kell tartani, ha szerencsét akarnak. Pl. Újévkor nem szabad baromfit enni, mert az hátra kapar, s így nem jut előre a gazdaság.

25 Az év első napján disznóhúst esznek, mert a disznó előre túr. Az ifjú házasoknak sem adtak baromfit a szülői háztól, mert akkor nem haladnak előre a fiatalok. A tyúk V alakú mellcsontjának, a sarkantyúnak szerepe van a jóslásban. Megszárítják, és kettétörve annak lesz szerencséje vagy annak van igaza, akinél a horog alakú rész marad. Ha ketten megfogják a csont két végét és egy-egy terhes anyára gondolnak az ismerőseik közül, akkor az eltörés módjából meg lehet jósolni, hogy kinek milyen nemű gyereke születik majd. Akinél a rövidebb szár, az ostor marad, az általa gondolt asszonynak fia, akinél a horog alakú csont, a guzsaly, annak lánya születik. , 16*