A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

PETERCSÁK Tivadar: Baromfitartás Filkeházán

242 PETERCSÁK TIVADAR ne tojjanak más portájára. Ezen a reggelen össze kell szedni a mezei nyulak trágyáját és szétmorzsolva korpába rakni, hogy olyan sokat tojjanak a következő esztendőben. Vilid estén különböző magvakat tesznek az asztalra az abrosz alá, hogy sok gabona teremjen. Az ünnep második napján a magvakat megetetik a baromfiakkal a bő tojáshozam miatt. Vilia napján borsot tesznek egy bobájkába

23 és megetetik a kakassal, hogy erős, bátor és ugrós legyen. Ha vilia reggelén először férfi jön a házhoz, a következő évben sok tojás lesz, ha asszony, nem tojnak rendesen a tyúkok. Luca-naphoz alig fűződik hiedelem. Egyedül a varrást tiltják ezen a napon, mert akkor nem fognak tojni a tyúkok. A jérce első tojása rendszerint kicsi és véres. Úgy vélték, hogy ez veszélyt jelent a házra, ezért kártojáswák is hívták. Az ilyet áthajították a házon, ezzel a veszélyt is elűzték. A koromfekete tyúk tojását nem tartották közönségesnek. Ha valaki ilyen tyúk első tojását kikeltette a hóna alatt, a csirke minden kívánságát teljesítette. Ezt a csirkét dzsminmk nevezték

24 és ördögnek tartották. A dzsmin napközben a padláson tartózkodott és naponta egyszer rizsát (rizst) evett. Nem lehetett ránézni még akkor sem, amikor ennivalót vittek neki. Esténként mindig lejött és beszólt az ajtón: „Gazdasszony, mit hozzak?" A dzsmin minden kívánságát teljesítette, de csak éjszaka. Vigyázni kellett a kérésekkel, mert ha megharagudott, úgy elment, hogy vissza sem jött többé. Ha tojással álmodnak vagy kárt jelent vagy pedig pletykálnak az illetőről, illetve megszólják. Ha azt álmodják, hogy a padláson a fészekben sok tojás van, boldog házasságot jelent. A kikeléskor összetört tojáshéjnak betegséget okozó erőt tulajdonítanak. Ha valaki rálép, törést vagy sárgaságot kaphat, ezért a szemétdombra hajítják. A tojásnak szerencsét hozó és termékenységet fokozó ereje is van. Ezért amikor az esküvő után a templomból hazatért az ifjú pár és leültek az asztalhoz, a menyasszony szoknyája alá egy tojást tettek. A vacsora után megsütötték és az ifjú pár közösen fogyasztotta el a tojást, hogy sok gyerekük legyen. A hiedelmek közül az ültetéshez és a keltetéshez fűződik a legtöbb. Az ültetés előfeltétele, hogy kotlós legyen, ezért a gazdasszony mindenféle eljárással igyekezett ezt biztosítani. Karácsony viliáján a gazdasszonynak le kell ülni a szoba egyik sarkába és kotyogni kell. Ugyancsak analógiás cselekedet, hogy az eresz alá guggolva, a kotlóst utánozva kotyognak. Ezen a napon a háziasszonynak sokat kell ülni az asztal mellett, de általában annak az asszonynak lesz sok kotlósa, aki szeret másnál üldögélni. Sok kotlós lesz, ha vilia napján a gazdaszszony túrós vagy lekváros lángost süt, és ezt a család az ágy szélén ülve elfogyasztja. Ezen a napon sült bobájkát etetnek a tyúkokkal, hogy sok kotlós legyen. Ugyanezért ősszel, a kaszálás végén le kell ütni a kaszát a nyélről és úgy kell eltenni.

24 A karácsonykor az asztal alá rakott szalmából az ünnep után egy keveset félretesznek és amikor kotyog a tyúk, erre ültetik, mert ezen jól és nyugodtan fog ülni. Az ültetés ideje évszakok, a hét napjai és a nap bizonyos szakaszai szerint jó vagy rossz. A kotlóst nem jó megültetni, amikor a csipkefa virít, mert elpusztulnak a csirkék vagy csipogni fognak. Lehetőleg újholdkor kezdenek ül-