A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

PETERCSÁK Tivadar: Baromfitartás Filkeházán

BAROMFITARTÁS FILKEHÁZÁN 239 szemes takarmányt, emellett főtt krumplit korpával összekeverve, hogy a zöld füvet pótolják. 9 A baromfiak nagyon esendő állatok, hamar megbetegszenek és könnyen elhullanak. Különösen az apró csirkéket, kislibákat, kiskacsákat fenyegeti sok veszély. Mivel a baromfi a legkevésbé értékes a háziállatok közül, nem hívnak állatorvost komolyabb betegség esetén sem. A betegségeket sok éves tapasztalatok alapján az asszonyok próbálják gyógyítani, de akadnak irracionális eljárások is.

13 A kiscsirke eltörött lábát ritkán szokták kezelni. Két vékony fapálcikával fogják közre és ruhadarabbal tekerik be a törött lábat. Ha nagyobb baromfinak törik el a lába, azt levágják. Ha a tyúk nem tudja megtojni a tojást, a létra fokán keresztül háromszor megforgatják. A mozgás elősegíti a tojást. A liba és a kacsa tépése közben előfordul, hogy kiszakad a gyenge bőr. Ilyenkor a sebet disznózsírral kenik be.

14 A tyúkok legnagyobb ellensége a tyúktetű. Ez ellen régebben úgy védekeztek, hogy a tűzhelyből kikerült hamut a ház végében egy rakásra öntötték, s a tyúkok ebbe jártak fürödni. Azt tartották, hogy a hamu megvédi őket a tyúktetűtől. Újabban hamuval összekevert matadort (DDT por) szórnak a tyúkólba, ez elpusztítja a tyúktetűt. Kiscsirkéknél hatásos szernek tartják a disznózsírt is, amit a fejére kennek. Újabban a tyúkólak gyakori meszelésével is védekeznek a férgek ellen.

15 A tyúkoknál gyakori a májbetegség, amit arról lehet felismerni, hogy hirtelen sántítani kezdenek, lassan leromlanak és elpusztulnak. Védekezni nem tudnak ellene és gyógyítani sem tudják. Ha idejében észreveszik, hogy betegek a tyúkok, levágják és a család elfogyasztja. Ha a kiscsirke betegségének az okát nem tudták megállapítani, azt mondták, hogy szemrül esett. Ilyenkor három szem parázsból szenes vizet készítettek, amivel megitatták, illetve lelocsolták a beteg csirkét.

16 A tojásba fulladt vagy korán elpusztult kiscsirkét az árnyékszékbe vagy a ganajm dobják. A tyúkot rendszerint gyümölcsfa alá ássák el, de gyakran a cigányoknak adják, mert azt tartják, hogy nekik nem árt meg. A baromfitartás haszna. A két világháború közötti években a baromfit főleg eladásra tartották, az asszonyok ebből fedezték a konyhai szükségletet. A csirkéket az asszonyok gondozták, nevelték fel olyanra, hogy piacra lehessen vinni. Elsősorban rántani való csirkét és tojást hordtak Sátoraljaújhelybe, ritkábban hízott libát és kacsát. Hetente kétszer, kedden és pénteken mentek a piacra. A csirkéket, tojásokat kosárba rakták és abroszba kötve a hátukra vették.

17 Régebben a család élelmezésére ritkán vágtak baromfit, inkább nyulat ettek vasárnap. Az 1950-es évektől az§hban a nyári időszakban vasárnaponként csirkét vágnak minden családnál. Aratáskor és a nagyobb munkák idején hétköznap is baromfit esznek, kivéve a böjti napokat. Csirkét vágnak olyankor is, ha vendég érkezik a házhoz vagy hosszabb útra indul valaki a családból. A lakodalom ma sem múlik el csirkéből és tyúkból készült ételek nélkül, minden meghívott család egy tyúkot küld ajándékba. A gyermekágyas asszony meglátogatásakor tyúkhúslevest és főtt húst visznek, a gyenge csirke- és tyúkhúsleves különben általános betegkoszt. A kakast cséplésre vagy nagyobb ünnepekre vágják le, mert nagyobbra megnő, mint a tyúk. Ugyancsak ünnepi eledel a hízott liba és kacsa is.