A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
FÜGEDI Márta: Kéziratos gyógyító könyv a 18. század végéről
204 FÜGEDI MÁRTA gyógyító hatásának tapasztalata és hite sok évszázados hagyomány. 14 A vér a néphit szerint testvériség- és szövetségkötő, s mint ilyen, erő és egészség átadó ital is. 15 Az állatok hája, faggyúja a népi gyakorlatban szintén a gyógyítás mindennapos eszköze volt, főleg gyógyflastromok készítésére szolgált. Az ürülékben az ősi hit szerint együtt van az ember és állat minden felesleges ereje. Ezt a néptől a korábbi orvostudomány is átvette, ami aztán csak megerősítette az ősi hiedelmet és gyógyító célú használatát. 16 Egy-egy állati testrészt a hagyomány gyakran konkrét gyógyító funkcióval lát el. A disznóepét, melyet többfelé disznóméregnek is neveznek, gyulladások, kelések gyógyítására használják. Az epét disznóöléskor gyakran elteszik, megszárítják, majd forró vízben áztatják. 17 A menyhal a tőkehallal egy családba tartozó ragadozó halfajta, a májából nyerhető olaj különösen gyógyító hatású. Szemfájás elleni használata évszázados tapasztalatokra nyúlik vissza, régi kéziratos háziorvosságok jegyzékében gyakran szerepel. 18 A szarvas szívében levő csont termékenyítő hatásában való hit szintén ismert hagyomány lehetett. Többek között Kováts L. is közli a meddőség elleni használatát. 19 A házi gyógyításban ismeretes, a hagyományokon és népi tapasztalaton alapuló gyógymódokban a természetismeret mellett szinte napjainkig jelentős tényező a hiedelmekben gyökerező gyógyító eljárás. A hiedelmeken alapuló gyógyító eljárás sikere meghatározott feltételekhez kötődik. Mint a hagyományos gazdálkodásban, a gyógyításban is fontos tényező a néphit szerint a hold állása. „Fekélyes ló gyógyítása hold fogytán hatásos, mert újságon minden testét eljepi a fekély" (156). A jó búza vetésének idejét is befolyásolja a hold állása. „Újságon, míg a hold meg nem telik, mindig délig vetthettsz, ha meg telik a hold, akkor pedig 12 óra után mindenkor dél után kell vetni soha üszögös a búzád nem lészen" (167). A hold állásához kapcsolódó gyógyító eljárások gyakran szerepeltek a kalendáriumok tanácsai között is, melyek olvasottsága ezt a gyakorlatot még inkább elterjesztette. Az 1707-es kolozsvári Új és ó kalendáriom-ban Neubert János astrológus például részletesen leírja, hogy mikor jó és mikor ártalmas eret vágatni. 20 A leírt gyógymódokban gyakori az analógiás eljáráson alapuló recept is. Pl. más asszony teje elősegíti a szülést, vagy megakadályozza a szoptatós aszszony tejének elapadását (75). Állatok testrészének gyógyszerként való ajánlásakor is gyakori feltétel az analógia alkalmazása, nőknek nőstény állat, férfinak a hím testrésze használ. Pokolvar ellen disznó epéje összetörve hájjal, de asszonynak fiadzó disznóé legyen (49). Füldugulás ellen férfinak kan nyúl, asszonynak nőstény vizeletét kell a fülébe cseppenteni (123). Göcsejben fekete sárgaságban szenvedőnél férfinak fekete kakast, nőnek tyúkot kell ölni, zúzájának bőrét pálinkában meginni. 21 Néhány napnak különösen nagy szerepe van a magyar nép hiedelmeiben, babonás eljárásaiban. Szent György nap (április 24.) a tavaszeleji szokások ideje, melyek a terméssel, bőséggel, egészséggel, gyógyítással, tehát mindenféle gonosz és baj távoltartásával kapcsolatosak. 22 Az ekkor fogott állatok hasznosak a gyógyításban is, közülük is kiemelkedik a gyík, mely szerencsét, bőséget, egészséget hoz. Aki Szent György nap előtt egy gyíknak a nyakát megnyomkodja, annak keze után megered minden, amit ültet, mindent haszonnal tesz. 23
