A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

BODÓ Sándor: Jelzett miskolci fazekasmunkák

JELZETT MISKOLCI FAZEKASMUNKÁK 185 42. HOM HGY. Ltsz.: 53. 738. 3. 43. A nagyfazék magassága 38 cm, szájátmérője: 31 cm, fenékátmérője: 18 cm. Egyik füle letörött, a perem ki van egészítve. 44. HOM HGY. Ltsz.: 53. 738. 4. 45. Az edény magassága 33 cm, szájátmérője 37 cm, fenékátmérője 21,5 cm. Mindkét füle letörött. 46. HOM HGY. Ltsz.: 53. 738. 1. 47. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1. Mesterjegyzék, 5. lap. 48. A kardot tartó kétfejű sas ábrázolása gyakran előfordul a magyarországi 17—18. századi kályhacsempéken. Kozák K. 1963. 165—197. 49. Az edény magassága 49 cm, szájátmérője 6 cm, fenékátmérője 19 cm. 50. HOM HGY. Ltsz.: 53. 291. 1. 51. Az edény magassága 44 cm, szájátmérője 4 cm, fenékátmérője 16 cm. 52. HOM HGY. Ltsz.: 53. 292. 1. 53. Tuhay József 1855-ben érkezett Miskolcra a legénytársaság nyilvántartása szerint. Ekkor (1855. április 22-én) a legénytársaság szokása szerint boglár virág nevet választott magának. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1. Tuhay József a remekdarab tanúsága szerint 1862-ben mester szeretett volna lenni Miskolcon, de nevét, a felvételről szóló bizonyságot sem a mesterkönyv, sem a protokollum nem tartalmazza. Úgy tűnik tehát, hogy az első sikertelen próbálkozás után Tuhay továbbvándorolt Miskolcról. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1.; A tárgy méretei: magassága 39 cm, szájátmérője 4,5 cm, fenékátmérője 16,5 cm. 54. HOM HGY. Ltsz.: 53. 737. 1. 55. A butykoskorsó magassága 44 cm, szájátmérője: 3,5 cm, fenékátmérője: 16 cm. A legénytársaság bejegyzése szerint: „Hegedűs György Az 1859. Év Április 30 napján társpoharazodot és választót magának Rajnunkulus virágot". A legény társaság nyilvántartása. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1.; Remeklésének ideje 1870. október 22. A fazekas céh protokolluma. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1. 191. lap. 56. A fazekas céh protokolluma. HOM HGY. Ltsz.: 1881-es bejegyzés. 57. Kelemen /., 1974. 110—113. 58. HOM HGY. Ltsz.: 70. 16. 1. A fazekas műhely-remek mérete : hossza: 25 cm, szélessége: 17 cm, magassága: 17 cm. 59. Kelemen I., 1974. 110. A tárgyakat Gladics Gyula ajándékozta a Herman Ottó Múzeumnak. A műhely-remek hossza: 22 cm, szélessége: 15 cm, magassága: 14 cm. 60. Kelemen L, 1974. 110—111. Hasonló dohánytartókat közöl Tiszafüredről Viski K, 1932. 10, 82. kép. 61. Domanszki Jánost a miskolci céh 1841-ben vette fel városi mesterei közé, s valószínűleg felnőttként, idősebb korában került Miskolcra, mert társai többször azzal vádolták, hogy nem remekelt. Prot. 158. 62. 1820-ban vette fel tagjai közé a céh Andrejkovits Kajtánt, de mivel nincs bejegyezve a legénytársaság tagjai közé és remeklésének sincs nyoma, valószínűleg más városból költözött Miskolcra. A fazekas céh mesterjegyzéke. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1. 63. A sárospataki Református Egyházi Múzeum tárgya, ltsz.: G. 1965. 16. Magassága: 41 cm, szájátmérője: 3,5 cm, fenékátmérője: 18 cm, hasátmérője: 30 cm. 64. A sárospataki Református Egyházi Múzeum tárgya, ltsz.: G. 1965. 15. 65. A fazekas legénytársaság jegyzőkönyve, a fazekas céh mesterjegyzéke. HOM HGY. Ltsz.: 58. 1. 1. 66. Magassága: 42 cm, szájátmérője: 3,5 cm, fenékátmérője: 14,5 cm, hasának átmérője: 29 cm. 67. A 18—19. századi veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók majdnem kivétel nélkül domborműves és karcolt díszítésűek. Nagybákay P., 1965. 163. 68. Prot. 68.; Vö.: Bodgál F., 1959. 4. 69. A színek váltását leírja pl. Sárospatakról Román /., 1955. 26.; Sárközből /. István E., 1964. 99. 70. HOM HGY. 1 fazekas céh iratai. Ltsz.: 58. 1. 1.; Vö.: Szendrei /., 1911. 646. 71. Egykor fontos lehetett a miskolci tálasság is, hiszen a céh remekelőírásain kívül tudjuk azt is, hogy egy 1806-os kismarjai parasztporta leltárában „4 Miskolci tálak" is szerepelnek. Varga Gy., 1970. 10.