A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI \ 39 egyensúly helyreállítása volt. Az épület tényleges eladásának mégis valamilyen akadálya lehetett, mert az első világháború idején ide szállásolták be a 10. magyar gyalogezredet, s a háború alatt okozott károkért, illetve ezek megtérítéséért az ipartársulat még az 1920-as években is pereskedett.

78 6. kép. Telkek és árulószínek a Csengery utca megnyitása után. Az 1—7. számok a 3592-es telkek osztódását jelzik A háború alatt a szomszédos telken álló áruló szín belső berendezése is részben megsemmisült, az épületben és a telek építményeiben hasonlóan jelentős károk keletkeztek.

79 Az 57 méter hosszú árulószín tatarozási és helyreállítási munkálatai 1920-ban kezdődtek el. A megkötött egyezség szerint a szín Avas felőli végéből 15,75 m hosszú részt le kellett bontani, a tetőszerkezetet átalakítani, újra cserepezni, az ablakokat és az épületen levő külső sérüléseket helyre kellett állítani, ki kellett javítani. A vállalkozó 20 000 korona készpénzt kért a munkáért, valamint a lebontott rész felszabadult helyét, amely egy új, a telket lezáró végfalig terjedve 95 négyszögöl volt. A szerződésben szó esik a csizmadia szín után következő kalapos színről is.

80 Az átalakítási, újjáépítési