A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez

• A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI 137 sára volt kialakítva. A szálloda ebédlőjének eladott berendezéseiről készült lista a következőket tartalmazza: 3 db kihúzható asztal, 2 db karszék, 1 db háromágú függő lámpa, 1 db edényes mosdó, 2 db aranymázas tükör, 1 db vas ruhatartó, 4 db aranyrámás kép, 1 db dívány, 1 db óra, 1 db kerek asztal, 1 db négyszögű asztal és 1 db függő lámpa. Az eladott ingóságok értéke mindössze 400 osztrák értékű forint volt.

69 1878-79-ben ugyanez az épület már Csillag laktanya néven szerepel az ipartársulat irataiban.

70 1879-ben az ipartársulat a „tisztikar iránti előzékenységből" az árulószín mögötti kertet (a szomszédos telken) is bérbe adta évi 30 forintért.

71 1881-ben az épülettel kapcsolatban két éves pereskedés kezdődött. „A Kandia utczában Csillag czímet viselő jelenleg katonai laktanya mint bérház észak keleti részében, a Pollák Jakab féle építkezés következtében" megrepedt, az épület keleti sarka beszakadt. A polgármesteri hivatal Ádler Károly városi mérnököt bízta meg a vizsgálat lefolytatásával. A szakértői vélemény Pollák Jakab emeletes házának építésében nem talált mulasztást, így a helyreállítás költségeit a csizmadia ipartársulatnak kellett fizetni.

72 A helyreállítás költségei meghaladták az 1000 forintot, másrészt az épületet bérlő katonai parancsnokság az épület bizonytalan állapotára hivatkozva megtagadta a bérleti díj kifizetését. Ilyen körülmények között 1881. december 8-án rendkívüli közgyűlésen határozta el az ipartársulat, hogy a belügyminisztérium engedélyének megszerzése után eladja az épületet.

73 Az értékesítési ár az ipartársulat alaptőkéje maradt volna továbbra is, de úgy, mint a temetkezési segélypénztárban elhelyezett alaptőke.

74 1882, október 24-én Ádler Károly mérnök vezetésével felmérték a laktanya és árulószín telkét. A jegyzőkönyv a két épület telkét a Domby-féle térképen szereplő 680—681 hrsz.-al azonosítja. „A Kandia utcai oldalon a csillag épület 18,9 mtr. a csizmadia szín telke 21.95 mt. széles, mindkét telek Mindszent felőli vége összesen 43.5 m. mely szerint egy-egy telekre ezen oldalon 21.75 mt. hossz jut mely méret a térkép méreteivel összeegyezik. Úgyszintén felméretett a telek közepe a Gulyás háza és a Kalapos szín közt, mely a térkép szerint egyenlő szélességgel bír."

75 Az 1817-es Domby-féle térképen ilyen számokkal feltüntetett és megjelölt telkek ennél kisebb, elhelyezkedésük sem felel meg a leírásnak. A leírás viszont pontosan megegyezik méreteiben és adataiban is a 686 és 687-es számú kettős telekkel. Ez a térkép még nem tünteti fel, de az iratokból és összeírásokból tudjuk, hogy az épületek homlokzata a Kandia utca felé helyezkedik el. Az 1817— 1893 között készült, pontosan nem datálható városi térkép a Domby-térképen említett telkek osztódását, területi változásait mutatja, amennyiben a korábbi két telekszám helyén az 1407, 1408, 1409, 1410, és 1411 számmal ellátott telkek szerepelnek (5. kép). Ekkor alakult ki 1409-es helyrajzi számmal az a zsákutca, amely később a Kálvin (volt Kandia) utca Mindszent felé beforduló folytatása lesz. Tudjuk, hogy a csizmadiák telke nem tagolódott szét, egy tagban megmaradt tulajdonukban, csupán a telek építményeinek használatára kötöttek bérleti szerződéseket. 1394-es hrsz. alatt feltűnik egy másik zsákutca, amely az 1920—1930 között készült térképen feltüntetett Csengery utca elődje. Ebben a zsákutcában találjuk a csizmadia szín után áruló más céheket, így a kalaposokat is. A csizmadiák telke a Csengery utca keleti oldalán helyezkedett el, s ez a Domby-térképen a 686-os, a 19. sz. II. felében készült térképen 1393-as, az