A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
DOBROSSY István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 18–20. századi történetéhez
A MISKOLCI CÉHEK ÁRULÓSZÍNEI \ 29 1810-es években zárul le. Várady András halála után özvegye a telket és a rajta levő építményeket áruba bocsájtja, s ez nemcsak egybeesik a csizmadiák új helyszerzési kísérletével, hanem az épület meg is felel nekik. 1816. október 15-én létrejön a Domby-féle térkép 686. számmal jelölt telkére vonatkozó alábbi egyezség. „Én Bessenyey Susánna néhai Tts Nemes és Nemzetes Várady András uram özvegye azon quantuális fundusomat, mely ezen privileg. Miskólcz várossá Kandia uttczájában Ns Szepesi György és Fleischer Fábián kereskedő zsidó urak fundusaik között fekszik, és egész a mindszenti határ szélében fekvő Serházig felnyúlik 57 eladtam a helybeli Ns Csizmadia Czéhnek... az általok mai napon effectíve le fizetett 8020 azaz nyolcezer húsz Rhénes forintokért váltó czédulákban és két pár készítendő Kordovány Csizma ráadásért. — .. .a rajta fekvő három rendbeli patsitsos, de Sindellyel fedett egy rendbeli hasonlóul sindelyes kő épülettel és egy deszka színnel, az egyik oldalon végig folyó deszka palánkkal, és a kertben található minden gyümölcs fákkal, nem különben a Fleischer Fábián felemelt magas fala és ennek végitől a kert felé 17 azaz tizenhét ölnyire nyúló kőfalnak haszon fele hasznával együtt." 58 A telken levő, de a Domby-térképen fel nem tüntetett épület, az új árulószín kialakítására alkalmas faszín méreteiről Duhon János ácsmester kontraktusa pontos tájékoztatást nyújt. A szerződésben az ácsmester vállalja, hogy a szín tetejét újonnan felépíti. A szín hossza 20 öl, szélessége a volt csizmadia színnél 1 sukkal szélesebb. A céh minden öl elkészítéséért 185 Ft-ot, összességében pedig az átépítésért és a javításokért 1818-ban 3700 forintot köteles fizetni. Az ácsmester kötelezvénye szerint az épület mindkét végén széles, kétfelé nyíló ajtót, új, kétfelé nyíló tágas ablaktáblákat kapott. Az épület nagyobb része deszkázott oldalú lehetett, mert elejét tetejétől az aljáig újonnan deszkáztatták. Az ácsmunkák öt hónap alatt, tehát 1818 októberére elkészültek, s ezzel lehetővé vált az új árulószín megnyitása. Ezen a telken az árulószín mögött állt egy kisebb épület, melyet céhgyűlések, egyéb összejövetelek megtartására használtak. Az 1845. évi nyári árvíz a csizmadiák telkét, s a rajta álló építményeket is erősen megrongálta. Az árucsarnok kijavítható volt, de a gyűléstartó terem teljesen megsemmisült. Az árvíz rombolásai, a tárgyalóterem hiánya egybeesett a céh korábbi kísérleteivel, amelyek a szomszédos telek házának megvásárlására irányultak. Ez a telek és ház Fleischer Fábián háza volt. (Domby 687. sz.). Fleischer halála után özvegye eladósodott és fizetésképtelensége miatt árverést hirdettek házára. Az 1844. szeptember 17-én megtartott árverésen a ház és telek 21 500 váltóforintért Lichteinstein József tulajdonába került. 59 A ház tulajdonjogát Lichteinstein még ebben az évben átruházta Kraudy Lászlóra, aki ebben az időben mint háztulajdonos Miskolc társadalmában az elsők között szerepelt. 60 — A céh vezetői és Kraudy László között 1845-ben elkezdődtek a tárgyalások, majd az 1846. május 2-i keltezésű öröklevél tanulsága szerint a Fehér Csillag nevű bérház, 11 000 forintért a céh tulajdonába került. Az árvízi károkat jól érzékelteti, hogy a ház értéke felére csökkent. Ali 000 forint kifizetésére a céh ház részvényalapot alakított, ebbe minden tag 1863-ig évi 20 forintot volt köteles fizetni. Tekintettel arra, hogy 1816-tól már volt szín alapítvány, amelyre évente minden tag 40 forintot, továbbá mesterjog címen évi 20 forintot fizetett, 1845—1863 között 9
