A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

ADATOK AZ AVASI EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSÁHOZ \ Q5 JEGYZETEK 1. Vö. az irodalomban közölt munkákkal. 2. A Borsod—Miskolczi Múzeum Történelmi és Régészeti Közleményei c. kiadvány Nyíry Dániel főlevéltárnok és Leszih Andor szerkesztésében 1926—-1927-ben jelent meg. A Református Egyházi Értesítő 1910-ben jelent meg először. A református egyház lapja volt. Vö. Marjalaki Kiss Lajos munkáit az irodalomban közölt adatokkal. 3. Marjalaki Kiss L., 1932a. 10. 4. KunM., 1842. 12. 5. Nemes J, 1864. 349—351. 6. Vereby S., 1856. 13. és 22.; Tóth B., 1933. 6. l.ZelenkaP., 1883. 1. 8. Borovszky S., 1909. 97. és 102. 9. Vö. Szendrei J., 1904. 139—140, 234.; Szendrei J., 1890. 180, 185.: Közli azokat az okleveleket is, amelyek tanúsítják, hogy a tapolcai barátok végezték a mindszenti papi teendőket, mikor Bebek Ferenc feldúlta a tapolcai apátságot. 10. Vö. Marjalaki Kiss L., 1932b. 3—4.; Marjalaki Kiss L., 1932a. 10. 11. Vö. Vereby S., 1856. 21— 22.; Nemes J, 1864. 349.; Szendrei J., 1890. 243.; Szendrei J., 1904. 139. 12. TóthB., 1933. 6. 13. Nemes /., 1864. 349. 14. Szendrei János, Kéziratos feljegyzések az avasi templomról. HOM—HTD. Ltsz: 73. 64. 1.; Marjalaki Kiss Lajos, A miskolci református egyház rövid története. HOM—HTD. Ltsz: 70. 21. 1. Vereby S., 1856. 21.; Gyimesi S., 1970. 23.; WenzelG., 1872. 45.; TóthB., 1933. 4.; Lichtenstein J., 1908. 5. 15. Marjalaki Kiss L., 1955. 4—6. 16. Szendrei János (1890. 243.) közli T. Ferdinánd rendeletének szövegét. M.Komáromy /., 1976. 16.; Szendrei J., 1890. 141. 18. Szendrei J., 1904. 137. 19. Borovszky S., 1909. 100. 20. Registrum factum super decimas frugum in districtu Miskolcz. Anno 1556. 398 gabona, 112 bortized fizető volt Miskolcon. 21. Vö. Marjalaki Kiss Lajos, A miskolci református egyház rövid története. HOM—HTD. Ltsz: 70.21. 1. 22. Miskolc város jegyzőkönyve. I. (1586). 84. A boradó dézsmaváltság volt, leggyakrabban 1 köböl. Vö. Román J., 1968a. 117. 23. Marjalaki Kiss L., 1935a. 13. 24. Dr. KG., 1918. 140. 25. K. Kovács László (1972. 58.) adatokat közöl, miszerint 1489-ben Kowách István az avasi egyháznak adományozott „116 forintot érő két szőlőt, ezek közül a Perselth nevű miskolci Hewessy Balázs Keletre és a Minden Szentek Délről fekvő szőleje között, a másik a Harazthrayaró a Boldogságos Szűz szőlleje végében..." Tudomásunk szerint ez volt az első birtok, melyet az avasi egyháznak adományoztak. 1497-ben Pap Simon miskolci polgár adományozta birtokait az egyháznak. Vö. Szendrei J., 1904. 73.; Szendrei J., 1890. 128.; Eddigi ismereteink szerint utoljára 1740-ben Dőri András leánya, Hegymegi József felesége adományozott szőlőt az egyháznak. MREJ. I. 1740. 31. 26. Marjalaki Kiss L., 1925. 9—11. 27. Klein G., én. 7.; Miskolcon a 16. század elején alakultak először céhek. Vö. Szádeczky L., 1863. 282. A „pénz" a korabeli szóhasználatban dénárt jelent, azaz az évi 100 pénz= 1 magyar forint. 28. Marjalaki Kiss L., 1933a. 8.; Marjalaki Kiss L., 1933b. 8.; Marjalaki Kiss L., 1932a. 12. Gergely pap, Hevesi Mihály, Ungvári András és Samsodi Márton prédikátorok a 16. század közepétől a 17. század elejéig mindnyájan szőlőt igyekeztek vásárolni. Miután meghaltak, özvegyeik és gyermekeik egy ideig a szőlőből tartották fenn magukat, de rövidesen elvesztették kis szőlőiket. Pl. Samsodi Márton 1641-ben özvegyére hagyta az ún. Bornemissza-szőlőt, felesége egy idő után zálogba tette, majd végleg elvesztette. 29. Marjalaki Kiss L., 1943. 9. 30. Marjalaki Kiss L., 1927. 104—105. 31. Vö. Marjalaki Kiss L., 1933c. 6—8.; Román János, A borsodi református egyházmegye legré-