A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

100 VERES LÁSZLÓ A szőlőtermesztés mellett jelentéktelen szerepe volt a szemestermények termesztésének. Évente átlagosan 100 magyar forint értékű termény folyt be az egyházi szántóföldekről. Mintegy 100 köböl vámjövedelem származott még a. papmalomból és a királydézsma nyolcad része.

59 A 18. század második felében az uzsora kamat is szerepet játszott az egyház pénzbevételében. A kölcsön adott pénzért 5—-8 %-os kamatot szedtek. Ha a városnak adtak kölcsön, akkor a kamat minimumát, ha magánszemélyeknek, akkor maximumát kérték.

60 A 18. században a különböző szertartásokért járó tiszteletdíjak emelkedését tapasztalhatjuk a 16—17. században kért tiszteletdíjakhoz képest. A keresztelők alkalmával szedett komapénz 1 köböl bor vagy annak ára volt, házasságkötéskor 17 garast szedtek, vagy ennek dupláját, ha háznál végezték a szertartást. Ezekért a szertartásokért járó tiszteletdíjakat összefoglaló néven stólapénznek nevezték. 1746-ban Csay Márton és Tokay György prédkitároroknak 100 Rhfrt jövedelmük származott stólapénzből. A használatukban levő szőlőbirtokokról és a királydézsmából 27 hl bor, 9,3 kila búza Is 1,2 kila zab jövedelmük származott. A canonica visiíatio szerint a két prédikátornak évente 305 Rhfrt és 24 krajcár bevétele, jövedelme volt.

61 Miskolcnak a szabad királyi városságért folytatott küzdelme átmeneti sikereket hozott. Az 1731-ben biztosított 40 éves zálogos idő még le sem járt, mikor az uralkodó újabb szerződés megkötésére szólította fel a várost. A kincstári kamara megbízásából Grassalkovich Antal kamarai elnök, időközben a diósgyőri koronauradalom új földesura vezette a tárgyalásokat. A tárgyalások során újabb és újabb követelésekkel igyekeztek leszerelni a város önállósulási törekvéseit. 1755-ben felszólították a várost, hogy a ciklusos megváltás helyett az örökös megváltás összegét fizesse ki. Erre képtelen volt a város lakossága és elvesztette a zálogos időszakban szerzett összes kiváltságát. A város kiváltságainak elvesztése az avasi egyház gazdasági, vallási hegemóniáját is veszélyeztette, de az egyház vezető testülete, a presbitérium nem ismerte fel ezt az összefüggést és helytelenül a kivárás taktikáját alkalmazta és így közvetve hozzájárult ahhoz, hogy Miskolc a mezővárosi és szabad királyi városi fejlődési szakasz közti lépcsőfokot nem léphette át.

62 A város önállóságának felszámolásával egyidőben meginduló ellenreformáció visszaszorította, megszüntette az avasi egyház vallási egyeduralmát. A 18. század elején felépült az egykori avasi egyház fennhatósága alá tartozott Mindenszentek kápolna helyén az új katolikus mindszenti templom és az újvárosi Boldogasszony templom helyén a minoriták telepedtek meg.

63 1711-ben a város 4000 főnyi lakossága teljes egészében az avasi egyház híve volt. 1780-ra — igaz, hogy a lakosság száma 13 148-ra növekedett — már 3980 katolikus volt a városban, a katolikus vallásúak számának növekedési üteme messze megelőzte a református vallásúakét.

64 A katolikus vallás térhódítása ellenére is a reformátusok játszottak vezető szerepet a város életében. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a város lakosságának jelentős részét kitevő nemesek szinte valamennyien reformátusok voltak.

65 Ez és a II. József által kibocsátott vallási türelmi rendelet lehetővé tette, hogy a reformátusok a 18. században is nagy építkezéseket folytassanak.

66 1736-ban elvégezték az iskola bővítését, átépítését. Az építkezés költsége