A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGRÓL, I—IV. SZÁZAD 81 Fibulák A fibulák között legnagyobb számban az aláhajtott lábúakat találjuk. Lelőhelyei: Bodrogkeresztúr-Kutyasor (II. t. 7.), Miskolc, Sajó melletti ho­mokbánya (XII. t. 8.), Miskolc, Szirma-Fáskert (XIV. t. 1.), Sajókeresztúr­Malomszer (XX. t. 1.). Ugyancsak aláhajtott lábú, de díszesebb a XIV. t. 10. sz. fibula (Miskolc, Szirma-Fáskert). Szintén ide sorolhatók az előbbi lelő­helyről származó töredékek: XIII. t. 2., 8., XIV. t. 11. A szakirodalomban régebben közöltek még egy aláhajtott lábú bronz fibulát, amelyet Miskolcon, a Sajó melletti homokbányában találtak. Lába bekarcolt vonalakkal díszített. 70 Az Ózd-stadioni leletek között is van egy aláhajtott lábú bronz fibula. 71 Ez a fibula fajta igen gyakori Pannóniában, Észak-Magyarországon, az Alföldön, de a szlovákiai területen is. 72 A II. század végétől a IV. századig keltezhetők. 73 A XIII. t. 8. sz. ezüst, rovátkolt kengyelű fibulatöredékhez hasonló kapcsolótűt Ockovon (Ocskó) találtak. 74 Hagymafejes fibula Mádról származik (X. t. 1.). Ez a fibula típus pro­vinciális, a római tartományokban igen elterjedt, de kisebb számban előfor­dul a barbaricumban is. 75 A hagymafejes fibulák e fejlődési fokozata Pannó­niában a IV. században jelentkezik. 76 Díszítését tekintve a mádi leginkább a szőnyihez és egy Tolna megyeihez, 77 s néhány szlovákiaihoz 78 hasonlít. Spirális szerkezetű „T" fibula Miskolcon, a Sajó melletti homokbányában került elő (XII. t. 7.). 79 Ez a kapcsolótű germán területen nagyobb számban található, mint a provinciákban, legjellemzőbb Észak-Németország és Dánia leleteire. A III. század első felében volt használatban. 80 A Prügyről származó profilált fibulának (XIX. t. 8.) nem találtuk meg a pontos megfelelőjét. Hasonló, de erősebben profilált és áttört lábú kapcsolótűt Nyitráról ismerünk, amelyet az í. sz. I. század kezdetére kelteznek. 81 Szirmabesenyőről való egy horgony-fibula (XXIV. t. 8.). A horgony­fibulák elsősorban Pannónia déli részén és a Balkán-félszigeten voltak hasz­nálatban, előfordulnak még a Nagy-Alföldön és Dáciában is. Ez a kapcsolótű a trák-illír kultúrkörben alakult ki. 82 Tiszalucról származik egy rombusz alakú fibula (XXV. t. 5.). Leginkább egy — a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött — ismeretlen lelőhelyű darab hasonlít hozzá, 83 de ez a fibulatípus az Alföldön a szarmatakori anyagban gyakran előfordul. 84 Hasonlót ismerünk pl. az alábbi lelőhelyekről: Debre­cen—Hortobágyhíd, Szentes—Kistőke, Szentes—Kaján. 85 A római emailos fibulák között vannak hasonló formájúak. 86 Az ismeretlen lelőhelyű, XXV. t. 16. sz., erősen profilált fibula megfe­lelője a szlovákiai komáromi múzeumban van. M. Lamiová—Schmiedlová véleménye szerint ezek a típusú kapcsolótűk az i. sz f I. század második felé­ben és a II. században kerülhettek a szlovákiai területre Noricumból és Pan­nóniából. 87 Az alföldi szarmatakori leletek között is megtaláljuk az erősen profilált fibulákat az I— II. századból. 88 A XIII. t. 9. és XIII. t. 10. sz. kapcsolótűk típusát töredékes és deformá­lódott voltuk miatt nem tudjuk megállapítani. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom