A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

K.VÉGH Katalin: Régészeti adatok Észak-Magyarország i.sz. I-IV. századi történetéhez

RÉGÉSZETI ADATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG I. SZ. I—IV. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ K. VÉGH KATALIN Észak-Magyarország római kori, i. sz. I—IV. századi történetének, régészeti emlékanyagának tervszerű kutatása hazánk többi területéhez viszonyítva elmaradt, s alig több, mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Párducz M. és Korek J. Ózd-stadioni leletmentése,

1 Salamon Á. Szilvásváradon, Árkán, Garadnán, Gibárton és Zalkodon végzett kutatásai,

2 Erdélyi I. ásatása Ipolytölgyesen

3 és a szerző miskolci, sajókeresztúri, szirmabesenyői ásatásai

4 jelzik e korszak jelentősebb telepfeltárásait. Az Ipoly és a Duna-könyök közötti terület régészeti emlékanyagát 1963-ban Bóna I. foglalta össze és tárgyalta a quádok történetének kutatásával kapcsolatban.

5 A viszonylag kevés közölt leletanyag indokolja azt, hogy még az említett ásatásaink feldolgozása előtt összefoglalóan tárgyaljuk az Észak-Magyarország területén eddig előkerült római kori leleteket. Itt ismertetjük Borsod megye közöletlen, régebben előkerült régészeti anyagát. (A tanulmány anyaggyűjtése 1973-ban zárult.) PEST MEGYE 1. Ipoly tölgyes 1967-ben a Ganádi patak partján későbronzkori és az i. sz. II. század második feléből római kori település maradványait tárták fel.

6 2. Letkés Az Ipoly-menti Vízfogó-dülőben Papp L. II—

III. századi telep öt földbemélyített lakóházának maradványait tárta fel.

7 3. Szob Az Öregfalu területén 1936-ban Horváth A. J. végzett ásatást. A telepet Bóna I. az i. sz. I. század fordulójától a markomann-haborúkig, s a II. század végétől vagy a III. század elejétől a IV. század első feléig keltezi.

8 A Homokos-dűlőből III. századi quád urna került a Magyar Nemzeti Múzeumba.

9 Szob környékéről való egy aláhajtott lábú bronz fibula.

10 5