A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye Diptera faunájához

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE DIPTERA FAUNÁJÁHOZ 607 völgyének egyik legérdekesebb Dipterafaja. Jelentőségét emeli, hogy más lelőhelyről még nem gyűjtötték. Érdemesnek látszik a faj gyűjtésére vonatkozó részletesebb adatok felsorolása: Tárd, gyümölcsös, 1958. V. 8. (1 db nőstény), Tárd, Bábavölgy, rét, 1958. V. 17. (1 db nőstény), Tárd, gyümölcsös, 1958. V. 18. (1 db. hím), Tárd, 1959. VI. 5. (1 db hím). Coryneta cursitans Fabr. Coryneta nigritarsis Fali. var. excisa Beck.: Szintén új adat Magyarország faunájához, azonban a Tardi-patak völgyén kívül más területeken (Tata, Vértes: Csókakő, Dobogókő) is gyűjtötték. A Tardipatak völgyében 1959. IX. 13-án egy hím állat került elő. Drapetis assimilis Fali. Rhamphomyai hercynica Oldbg. Empis femorata Fabr. Rhamphomyia sulcatella Coll. Rhamphomyia atra Meig. Rhamphomyia sulcatina Coll. Rhamphomyia nigripes Fabr. Bicellaria nigra Meig. Zengőlegyek — Syrphidae Többnyire közepes és nagytermetű, általában díszes, tarka rajzolatú (sokszor darázsra emlékeztető) legyek. Gyakori állatok, szinte mindenütt megtalálhatók. Kitűnően repülő rovarok. Gyakran megfigyelhetjük őket, amint erdőszéleken, erdei utak, tisztások fölött egy helyben lebegnek a levegőben, majd villámgyorsan tovarepülnek és új helyen folytatják a lebegést. A kifejlett zengőlegyek tápláléka növényi nedvekből, virágnektárból áll. A levéltetvek váladékát is szívesen nyalogatják. Lárváik nagyrészt hasznos levéltetűpusztítók, de vannak korhadékban fejlődők is. Magyarország zengőlégy faunájának feldolgozása még nem történt meg. A hazai fajok száma 300-ra becsülhető. Jelen dolgozat csak a szerző gyűjteményének adatait tartalmazza, mely 540 példányt jelent. Ezen felül van még mintegy 40 példány, amit a rendelkezésre álló irodalom segítségével nem sikerült meghatározni. A Tardi;patak völgyében gyűjtött zengőlegyekből a Természettudományi Múzeum Állattárába is jelentős számban kerültek be állatok. A zengőlegyekre is jellemző, hogy van néhány közönséges vagy gyakori faj, ezek uralják az anyagot. A Tardi-patak völgyében gyűjtött Syrphidae példányok között előforduló fontosabb (2%-os részesedési arányon felüli) domináns fajokat a (10. kép) szemlélteti. A továbbiakban felsorolom a Tardi-patak völgyéből eddig kimutatott 55 fajt. Ismertetem a palearktikumi és személyes tapasztalataim alapján hazai elterjedési viszonyaikat, valamint a Tardi-patak völgyében való előfordulási körülményeiket és a gyűjtési időpontokat. Pipiza fesíiva Meig.: Egész Európában és Észak-Amerikában megtalálható. A Tardi-patak völgyében ritka, a Sugaróból került elő egyetlen példánya: 1957. VIII. 31. Foltosszárnyú darázslégy — Pipiza noctiluca L.: Európai faj. A Tardipatak völgyében ezt is csupán egy példányban sikerült fogni: 1957. V. 26. Fémzöld darázslégy — Heringia virens Meig.: Egész Európában elterjedt.