A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye Diptera faunájához

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE DIPTERA FAUNÁJÁHOZ TÓTH SÁNDOR Mint már előző dolgozatomban (Tóth, 1973) jeleztem, a Tardi-patak völgyének szárazföldi rovarfaunájával külön tanulmányban kívánok foglalkozni. Bár 1955-től 1960-ig gyűjtögettem a területen különféle rovarokat, mégis úgy döntöttem, hogy csak Dipterákkal (kétszárnyú rovarok = legyek, szúnyogok) kapcsolatos dolgozat megírására vállalkozom, hiszen az utóbbi években már szinte kizárólag csak ezekkel foglalkozom. Egyéb rovarrendek (bogarak, lepkék, hártyásszárnyúak) tagjait is szép számmal gyűjtöttem ugyan, azonban ezek ma már meglehetősen távol állnak érdeklődési körömtől. Ezért ezeket jelen dolgozat nem tárgyalja. Arra sem vállalkozhatom, hogy a Tardi-patak völgyében négy év alatt gyűjtött, hozzávetőleg 30 000 db Dipterát feldolgozzam. A rovartan tudományának jelenlegi specializációja mellett ez lehetetlen. A dolog technikailag is megoldhatatlan, hiszen az itt gyűjtött anyag legnagyobb része beleolvadt a budapesti Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményébe. Kivételt csupán néhány olyan Diptera család képvisel, melyekkel már korábban foglalkozni kezdtem, így a gyűjtött anyagból nagyobb mennyiséget tettem el saját gyűjteményembe is. Tulajdonképpen ezeknek a családoknak a részletes feldolgozására épül dolgozatom. Elsősorban ezekre az adatokra támaszkodva igyekszek, sok ponton csak nagyon hézagos, képet alkotni a Tardi-patak völgyének Diptera faunájáról. Lényegében egy vázlatos keresztmetszet nyújtásáról van szó és nem többről. A dolgozat értékét nagy mértékben növeli az a tény, hogy felhasználom a Tardi-patak völgyében általam gyűjtött, de más kutatók által meghatározott Dipterák adatait is. így mindenekelőtt Mihályi Ferenc (Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest), B. Mannheims (Bonn), R. Rozkosny és J. Dusek (Brno), Wéber Mihály (Tanárképző Főiskola, Pécs) és Martinovieh Valér (Kertészeti Kutató Intézet, Budapest). Adataikért ezúton is köszönetet mondok. A völgy élővilágát tárgyaló első dolgozat (Tóth, 1973) viszonylag részletesen ismerteti a terület természeti viszonyait (geomorfológia, éghajlat, vízrajz), így itt csak az idevágó legfontosabb ismeretek összefoglalására térünk ki. Szükségesnek látszik viszont a fontosabb biotópok (élőhelyek) ismertetése. A Tardi-patak a Bükk hegységből délre futó kisebb patakok egyike. Bár a Déli Bükk területén ered, a völgy azonban részben a Bükk régi, mészkőből felépülő tömegébe is belenyúlik. A völgynek ez a része (mely gyakorlatilag a még miocénidőszaki kőzetekből álló Felső-szoros területétől északra szá-