A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata

578 KORDOS LÁSZLÓ denevér a faj mai, Magyarországon élő populációjával szemben erősebb és nagyobb mellső végtaggal, rövidebb lábakkal, nagyobb koponyával (elsősor­ban arckoponyával) és felső fogakkal, nyújtottabb és magasabb mandibulával, hosszabb, de keskenyebb alsó caninussal, M 2-vel és M 3-al rendelkezett. Az evolúciós tapasztalatok alapján egy denevérfaj modernizálódásakor a repülőkészség tökéletesedését, ezzel együtt a tájékozódási szervek fejlettségét, a fogak redukcióját, s ezzel a fogsorhossz rövidülését kellene tapasztalni. Az idősebb, kis-kőháti — tehát elvileg primitívebb — populáció nagyobb szár­nyú, fejlettebb tájékozódási képességű, viszont a koponya, fogsorhossz és fogak redukcióját tekintve primitívebb, mint a mai Magyarországon élő Rhinolophus hipposideros. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Kis-kőháti zsom­bolyból előkerült atlantikumi korú Rhinolophus hipposideros populáció egyedei allometrikus eltérést mutatnak a ma Magyarországon élőkkel szemben. Mivel az összehasonlítás a TTM. Állattárának több évtizeden át, különböző lelőhelyekről (populációkból) gyűjtött anyagával történt, így az összehasonlítás nem azonos szintű. Amíg azonos szintű összehasonlításra nem nyílik alkalom, nem lehet megállapítani, hogy a kimutatott különbség populációs különbség-e, vagy mélyebb rendszertani, állatföldrajzi kérdést vet fel. Amennyiben a popu­lációs eltérés szignifikáns, úgy a kis-kőháti kis-patkósorrú denevér taxonó­miailag is elüt a ma élő fajtól. A rendszertani kérdéstől függetlenül is megálla­pítható azonban, hogy az atlantikumban, vagy már a mogyoró-kor során délről benyomult a Kárpát-medencébe egy a mai fajtól mozaikevolúciósan eltérő Rhinolophus hipposideros-alak, amely a pleisztocén klímájához specializáló­dott, s az újabb klímaváltozásokhoz alkalmazkodni nem tudott, kihalt, vagy elterjedési területe eddig ismeretlen területre szűkült. Helyét az újabb hullámban (valószínűleg a szubboreális és szubatlantikus időszakban) a szintén délről érkező és kiterjeszkedő mai Rhinolophus hipposi­deros váltja föl, amely végtagcsontokat tekintve primitívebb, de fogazat alapján specializáltabb. A TTM. Állattárának anyagán kívül nyert adatokat összehasonlítva néhány magyarországi szubfosszilis állat méreteivel, a következő eredményre lehet jutni: Baradla barlang (Csontház) a fekete kulturréteg, amely hidegebb faunát tartalmaz a kis-kőhátinál (Microtus nivalis, Microtus gregalis): 1. 2. humerus hossza 23,8 mm — distális szélesség 3,6 mm 3,6 mm proximális szélesség 2,9 mm — diafizis szélesség 1,2 mm — A Baradla barlang humerusai inkább a nagyobb méretű, szubfosszilis denevé­rekhez tartoznak, mint a maihoz. A Kis-kőháti zsomboly fiatalabb (szubboreális-szubatlantikus) rétegeiből előkerült Rhinolophus hipposideros csontok méretei:

Next

/
Oldalképek
Tartalom