A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata

574 KORDOS LÁSZLÓ Ivari arány és dimorfizmus Az egyes csontok méreteinek százalékos megoszlása grafikus ábrázolása (4. kép) három maximumos görbét adott, amelyeknek a fiatal, hím és nőstény kifejlett egyedek feleltek meg. A hím és nőstény egyedek elkülönítése a medencecsont alapján történik, A szeméremcsont (os pubis) a legtöbb fajon csak a hímeknél függ lazán össze egymással, a nőstényeknél elkülönült. Csak a Rhinolophus-féléknél egyesül porc segítségével (synchondrosis ossis pubis). így a szeméremcsont jelenléte alapján meg lehetett állapítani a hímeket. E módszerrel a populációban: nőstény 32°/

p hím 68% $/cf = 1:2,1 A 4. ábra maximumaival való azonosítás a következőképpen történt: A humerus és a radius hosszúság méreteinél feltételeztük, hogy a legkisebb értéknél levő maximum a fiatal példányokat jelenti, az utána következők a hímeket, majd a nőstényeket. Ezért a két utóbbi maximum alá eső területet meghatározva, majd kiszámítva százalékos megoszlását, a hímekre 73%, a nőstényekre 27% jutott. Ugyanezzel a módszerrel a radius hosszának vizsgálatakor a hímek 59%-kal, a nőstények 41%-kal vannak képviselve. A humerus és a radius méreteiből számított ivari arány számtani közepe: hím 66%, nőstény 34%. A két módszerrel végzett számítással az ivari eloszlást 2%-os hibával lehet megadni. A. -i •» 25 mm B. 39 40 mm 4. kép. A humerus (A) és radius (B) hosszúságának százalékos megoszlása. 1=fiatal, 11= hím kifejlett 111= nőstény kifejlett példányok