A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KORDOS László: A Kis-kőháti zsomboly szubfosszilis denevér populációjának vizsgálata

A KIS-KŐHÁTI ZSOMBOLY DENEVÉR POPULÁCIÓJA 569 Az előkerült fauna tipikus barlangi denevér társulást és nem barlangi bagolyköpetes felhalmozódást tükröz. A denevéreken kívüli fajoknak a faunába kerülését a felszínről, a bemosott anyagnak kell tulajdonítani, amely földtani értelemben egykorú a barlangban telelt denevérekkel. A fauna korának megállapítására a következőket kell figyelembe venni: A barlang magyarországi viszonylatban magasan (920 m) nyílik, miután a holocénben számottevő függőleges mozgással nem számolhatunk, így valószínűleg akkor is a montán övezetbe tartozott. A Bükk hegység hegyvidéki gerinces faunája nem különül el élesen a középhegységi társulásoktól, mint azt Schmidt E. adatai is mutatják, de a klímának, főleg a hőmérsékletnek jelentős hatása van a denevérek elterjedésére.

4 A faunából hiányzanak a hidegjelző pocokfajok (Microtus gregalis, M. nivalis stb.) és a füttyentő nyúl (Ochotona), melyek a holocén „mogyoró" korszakát (i. e. 8000—5000-ig, boreális klíma, mezolitikum) valószínűleg nem élték túl hazánk területén. A korhatározás szempontjából semleges fajok (Sorex 2. kép. A Kis-kőháti zsomboly bejárati aknája (Renkó P.felv.)