A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén

CSŰRTÍPUSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETÉN 533 13. Vö. Vargha László: Magyar népi műemlékek. MTA Társadalmi és Történeti Tudományok Osztályának Közleményei VII. 1955. 58. 14. Az egyes szerkezeti típusokat Wandscheune, Sáulenscheune és Gerüstscheune néven jelöli Barabás i. m. 4. 15. Erre legutóbb a csűrökkel kapcsolatban Bálás, Emánuel: Mnohoboké stodoly v indikacních skicách stabilního katastru. Cesky líd LI. 1964. 43. is utalt. 16. Pozsony, Bars, Nyitra területéről igazolja ezt Hoffmann i. m. (1963) 79. 17. Részletesebb elemzését 1. Agrártörténeti Szemle XI. 1969. 272—274. 18. Bakó Ferenc: A faépítkezés emlékei Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve V. Eger, 1967. 184. 19. Barabás Jenő is rámutatott erre Zalából, ahol a 4—6—8 lábon álló oszlopos pajták újabb eredetűek és csak szénatárolásra használatosak. Barabás Jenő: Zalai pajták. A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950—1960. Zalaegerszeg, 1960. 279—280. 20. Saját gyűjtés Sára, Sárazsadány, Olaszliszka, Abaújszántó és Aszaló helységekben. NyugatSzlovákiában is alkalmazták ezt az eljárást újabban. Vö. Chotek, Karel: Pletené stawby na Slovensku. Slovensky národopís II. 1954. 261—262. 21. Vö. Bakó i. m. (1967) 102. 22. Bakó i. m. (1967) 193. 23. Pápai i. m. 31., Istvánffy i. m. 10. 24. Gunda i. m. (1934) 2—3., Balassa i. m. 104—107., Ikvaii. m. 140—143. 25. Bakó i.m. (1967)186. 26. Vö. MendÖl Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. 91—92. 27. Magyarság Néprajza I. 131. 28. Pápai i. m. 13., Istvánffy i. m. 2. 29. Bakó i. m. (1967) 179—180. 30. A paticsfal használatára nyújt adatokat Heves megyéből Bakó i. m. (1967) 187, Miskolcról Bodgál Ferenc: Parasztház és melléképületek felbecsülése Miskolcon 1788-ból. Néprajzi Közlemények II. 1957. 316—318., a Hegyközből Balassa Iván: Cselédházak az Abaúj megyei Hegyközben 1809-ben. Néprajzi Közlemények III. 1958. 320—321., Petercsák Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc, 1973. 371. 31. A vályogépítkezéssel részletesebben foglalkozik Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben. Az Egri Múzeum Évkönyve X. 1972. Eger, 1973. 247—280. 32. A lakóházépítéssel kapcsolatban 1. Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII—IX. Eger, 1971. 325. skk. 33. Ugyanerre a változásra^utal Koós Károly: Erdély népi gazdasági építészete. In. Erdély mezőgazdasága. Szerk. Farkas Árpád. Kolozsvár, 1944. 399. 34. Hasonló konstrukciójú Bélapátfalván a rk. plébánia 1836-ban épített csűrje {Heves megye műemlékei I. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1969. 547.). 35. Részletesebb leírását adja Selmeczi Kovács Attila: Torkos csűrök Észak-Borsodban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve X. Miskolc, 1971. 435—455. 36. Istvánffy Gyula 1911-ben írta, hogy „régebben voltak águsra épített szelemenes csűrök is" (Istvánffy i. m. 14.). 37. Pápai i. m. 14. 38. Pápai i. m. 14. 39. Vö. Selmeczi Kovács Attila: Az ácsszerkesztések változása a gerendavázas építkezésben ÉszakMagyarország középső területén. Ethn. LXXXV. 1974. 78—79. és 10. kép. 40. A szelemenes csűrökről történeti képet ad Takáts Sándor: A magyar csűr. Rajzok a török világból III. Budapest, 1917. 219—220, 223—224. — Földrajzi elterjedésükhöz és használatuk idejéhez 1. még Bátky Zsigmond: Ragfa és szarufa. Népr. Ért. XXIX. 1937. 341., Foltyn.Ladislav: Volksbaukunst in der Slowakei. Praha, 1960. 36. — Palóc területen való előfordulásukra: Pápai i. m. 14.; Istvánffy i. m. 10., Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány VII. Debrecen, 1965. 66., Bakó i. m. (1967) 203—204. 41. Bakó i. m. (1967) 194, 204. 42. Pápai i. m. 13. 43. Hasonlót közöl Gunda i. m. (1937) 50. és 9. ábra. 44. Elmondta Tarr Lajos ácsmester Szőlősardó. 45. Vö. Hoffmann i. m. (1959); Belényesy Márta: A földművelés Magyarországon a XIV. században.