A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén
532 SELMECZI KOVÁCS ATTILA JEGYZETEK 1. Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön. Népr. Ért. XX. 1—46, és még Györffy István: A kertes és csűrös település. In. Magyar falu — magyar ház. Budapest, 1943. 89. 2. Csűr szavunk német eredetű, első írott említése a XV. század elejéről származik (Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár. Budapest, 1941. 47.); a pajta szláv jövevényszó, amely már a XIV. században előfordul az írásos emlékekben (Bárczi i. m. 232.). Szóföldrajzi szempontból a két terminológia dominánsan a Duna vonalánál válik el: hazánk nyugati felében a pajta, keletiben inkább a csűr használatos (Magyarság Néprajza I. 232.). Mindkét terminológia által jelölt gazdasági épület már korábban (a XIII. században is) area, horreum stb. név alatt ismeretes lehetett. Vö. Hoffmann Tamás: Horreum — szérű — csűr? Ethn. LXX. 1959. 178—179. 3. A Magyar Néprajzi Atlasz adatai alapján készült térkép jól tükrözi ezt az elkülönülést. Barabás Jenő: Scheunen auf ungarischem Sprachgebiet. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde XIII. 1967.13. 4. A pajta Nógrád, Hont és Bars területén kimutatható újabbkeletűségére hívja fel a figyelmet Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963. 80—81. 5. Vö. Hofer Tamás: Csűrök és istállók falun kívül. Ethn. LXVIII. 1957. 413—414. 6. A Bódva völgyének csűrös építkezését és gazdálkodását mutatja be Gunda Béla: Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Népr. Ért. XXVI. 1—16. és Gunda Béla: Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Népr. Ért. XXIX. 1937. 45—70. A Hernád vidékének csűrépületeiről is ír Vajkai Aurél: Adatok az Alsó-Hernádvölgye és az abaúji Cserehát népi építkezéséhez. Népr. Ért. XXIX. 1937. 270—273. Az Abaúj megyei Hegyköz csűrtípusairól és gazdasági szerepükről .1. Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964.102—116. Pusztafalu csűrös építkezését Gönyey Sándor: Az Abaúj megyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete Népr. Ért. XXXI. 1939. 119—130. mutatja be. Zemplén megye középső részének falvaiból a csűrök típusait is bemutatja Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegyvidék középső részén. Műveltség és Hagyomány IX. Szerk. Gunda Béla. Debrecen, 1967. 139—143. 7. Ennek a területnek a csűrjeiről részletesebb leírás még nem jelent meg. Pápai Károly: A palócz faház. Ethn. IV. 1893. 29—31., Istvánffy Gyula: A palóczok lakóháza és berendezése. Népr. Ért. XII. 1911. 14—15. az építkezéssel kapcsolatban emlékezik meg a csűrökről. A későbbiekben is más szempontú feldolgozások tesznek említést e vidék csűrépületeiről: Hoffmann Tamás: Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn LXVII. 1956. 557—560., Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. Műveltség és Hagyomány I— II. Szerk. Gunda Béla. Debrecen, 1960. 88—92., Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek. Néprajzi Közlemények IX. 1964. 114—189., Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös-kertes települések ismeretéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve III. 1965. 188—191., Paládi-Kovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány X. 1968. 201—203. 8. A nógrádi pajtákról közöl adatokat Györffy István: Adatok a régi palóc építkezéshez. Népr. Ért. XXII. 1930. 155., Korpás Endre: Adatok a Nógrád megyei tótság népi építkezéséhez. Népr. Ért. XXVII. 1935. 177., Gönyey Sándor: Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. Népr. Ért. XXIX. 1937. 300., Fél Edit: Néprajzi adatok Őrhalomból (Nógrád megye). Népr. Ért. XXX. 1938. 79., Hofer i. m. 441. skk., Tóth János: Népi építészetünk hagyományai. Budapest, 1961. 165—166. 9 Niederle, Lubor: Moravské Slovensko I. Praha, 1923. 91—94., Bednarik, Rudolf: Slowakische Volkskultur. Bratislava—Pressburg, 1943. 174., Mjartan, Ján: L'udové stavitel'stvo. In. Benícka dedina Zakarovce. Bratislava, 1956. 250—256., Mjartan, Ján: Die volkstümliche Baukunst. In. Die slowakische Volkskultur. Red. Horváthová, E.—Urbancová, V. Bratislava, 1972. 146—159. Podolák, Jaroslav: Traditionelle Former der Landwirtschaft. uo. 13—37. adnak legszélesebb áttekintést. 10. A közép-európai csűrtípusnak az alaprajzi beosztás szerint két alapváltozata van: a keresztszérűs és hosszantifolyosós csűr. Egymáshoz való viszonyukat vizsgálta legutóbb Hofer i. m. 390—391. 11. Észak-Magyarországon eltérést a nyírségi és szatmári terület mutat, ahol a másik alaprajzi forma általánosabb. Erre utalnak a debreceni Néprajzi Intézet Adattárának fényképgyűjteményében Bellon Tibor fényképfelvételei Nyíradony, Nyírlugos, Nyírkáta, Ajak, Ófehértó, Máriapócs helységekből (74: 26, 163:26, 164:21, 123:17, 100:32—33, 118:17); Gilyén Nándor: Csűrök a szatmári Erdőháton. Néprajzi Közlemények V. 1960. 54—56; Barabás i. m. 9. 12. Hasonló terminológiát közöl a Bódva mellékéről Gunda i. m. (1937) 43, a Hegyközből Balassa i. m. 104., Zemplén területéről Ikvai i. m. 143.
