A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

SELMECZI KOVÁCS Attila: Csűrtípusok Észak-Magyarország középső területén

CSŰRTÍPUSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETÉN SELMECZI KOVÁCS ATTILA A Kárpát-medence hagyományos gazdálkodásában két nagy övezet elkülönülését figyelte meg Györffy István. Egyik a főképpen búzatermesztő Alföld gazdálkodása, amelyet a lovakkal való nyomtatómunka jellemez; másik az inkább rozstermesztést folytató dombos és hegyes vidék kézicséplést alkalmazó gazdálkodása.

1 Megállapítása szerint a szálas gabona tárolására és elcsépelésére szolgáló gazdasági épület: a csűr különböztette meg legszembetűnőbben a hegyvidék hagyományos gazdálkodását az alfölditől. A csűr építésének és használatának formája azonban a hegyvidéken sem mutat egységes képet. Ez a sajátosság Észak-Magyarországon a gabonatároló épület terminológiai megoszlásában is kifejezésre jut, ahol egyaránt ismeretes a csűr és pajta megnevezés, természetesen földrajzi elhatárolódással.

2 A határvonalat hozzávetőlegesen a Zagyva folyó képezi, amelytől nyugatra a pajta, keletre a csűr terminológia uralkodik.

3 A két elnevezés az épülethasználat és ezzel összefüggő gazdálkodási forma lényeges különbségét rögzíti. A pajta terminológia és vele együtt meghonosodott épület újabb keletű, jobbára az állattartásban játszik szerepet, amint ezt gyakran istállóval egybeépített formája dokumentálja.

4 Ilyen módon az északi területeken használt pajta morfológiai és funkcionális szempontból eltér a klasszikus értelemben vett csűrtől. Alapformájában az alföldi gazdálkodással mutat rokonságot.

5 Észak-Magyarország középső területén, a Tárna folyótól keletre a gabonatárolásra szolgáló épületet egységesen csűr elnevezéssel jelölték meg. A terminológiai azonosság ellenére a Tárna és Bódva folyók közötti terület csűrös építkezésében és gazdálkodásában eltérések mutatkoznak, jelezve a két nagy gazdálkodási övezet közötti elhelyezkedését. A Bódvától keletre a Zempléni hegység vonulatáig a hegyvidéki csűrös gazdálkodás jellegzetes képe tárul elénk. Ennek a nagyobb tájegységnek csűrépületeiről — több részlettanulmány és monográfia révén — széles áttekintéssel rendelkezünk.

6 Ehhez az anyaghoz kapcsolva Észak-Magyarország középső területe csűrtípusainak bemutatását,

7 ebből a szempontból feltárt terület határát a Tárna folyó völgyéig bővítem ki, ahol az áttekintés a nógrádi terület hasonló szempontból is publikált anyagához csatlakozik.

8 Ennek az övezetnek észak felé mutató kapcsolatait jelentős szlovák összehasonlító anyag tárja fel.

9 A Tárna és Bódva folyók által közrefogott kutatási területemet északon az országhatár, délen a Mátra és Bükk hegység lábának csűrnélküli övezete határolja. A felkutatott települések közigazgatásilag Heves és Borsod megye