A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KATONA Imre. A sárospataki habán kerámia-receptkönyv tanulságai

430 KATONA IMRE megmunkálása is. Az ónmázas kerámia-készítés más szakma, mint az ólommázas eljárásos fazekasság. A XVII.—

XIX. században is mindig megkülönböztették a fehéredény eseket a fazekasoktól. Míg az utóbbi céhes mesterség volt, a fehéredényesség nem tartozott céhbe. Jellemző példaként említhetjük, hogy a Herendpusztán 1826-ban letelepült soproni Stingl Vince is fehéredényes volt

23 s ennek köszönhette, hogy ekkor mintegy 14 tagot számláló szomszédos szentgáli fazekasok nem tették céhükön keresztül lehetetlenné. Sopronban is mindig külön említik a fehéredényeseket a közönséges fazekasoktól. Az elmondottak összegezéséül elmondhatjuk, hogy ugyan Sárospatakon kimutatható a habán és népi fazekasok közti kontinuitás, a két mesterség a továbbiakban — mint ahogyan az ország más részein — itt sem futott együtt, hanem egymástól élesen különválva haladt. Szerencsi Mihály receptkönyve s benne a habán mázkészítés receptúrája ugyan rendelkezésükre állott, azonban készítményeiken csak az engóbokat használták fel, a fehér ónmáz tevékenységükben nem szerepel. JEGYZETEK 1. Román János: A habánok Sárospatakon, Sárospatak, 1959. A sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 17. sz. 5. 2. Katona Imre: Habán emlékek Vas megyében. SAV ÁRIA, A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1965. 3. köt. 240.; Katona Imre: A Vas megyei keramikus hagyományok és a magyarszombatfai kerámiagyár, Vasi Szemle, 1966, 573—582. — 1967. 67—76. 3. Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp. 1892. Függelék. 4. Román i. m. 6—8. 5. Történeti Lapok, Szerk. K. Papp Miklós, 1876. (III. köt.) 639—640. 6. Román i. m. 14—20. 7. Román i. m. 23—24. 8. Történeti Lapok, 1876. 592. 9. Román i. m. 30. 10. Román János: Sárospataki kerámia, Bp. 1955, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 14. 11. Katona Imre: A habán kerámia Magyarországon. Kézírat. 12. Tört. Lapok, 1876. (III.) 564, 606, 648. stb. 13. Katona Imre: Szemelvények a Batthyány-levéltár anabaptista emlékeiből, Vas Szemle, 1969. 3. sz. 445-^152. 4. sz. 601—608. 14. Román János: Sárospataki kerámia. 14—15. 15. A vezetéknév-adásra vonatkozólag: Román J.: A Habánok Sárospatakon c. munkáját, 29—30. 16. Orsz. Levéltár, Urbaria et Conscriptionis Fasc. 83, No 109 17. Loesche: Archivalische Beitráge zur Gesichte des Táüfertums (Vienna, 1926) pag. 51—54 — The Memonite Encyclopedia Vol. IV. (1959) pag. 1130 18. H. Landsfeld: Narodopisny sbornik, Matica Slovenská, 1939. (34. évf.) 34.; J. Durgola: O habanoch, Megj. Presov-i ev. gimnázium értesítőjében (1940); A. Kudelkova-Königová: Habánska fajansz. Tvar, Praha 1956 (4. sz.) 114—121.; A Kudelková—M. Zeminová: Habánska Fajansz. Umeleckoprumyslová Múzeum v. Praha, 1961. 19—20. 19. Diner József: A magyar parasztmajolika, Művészi Ipar, 1891. 37. 20. Joseph Beck: Die Geschichts-Bücher der Wiedertaufer Oesterreich-Ungarns, Fontes rerum Austricarum (FRA) 1883, 43 Bd, XXIX. 21. A részletes leírást Szerencsi M. idézett receptje alapján készítettük. 22. Céhartikulusok. Fazekasok. Pápa, 1782. pag. 138. — Az 1822-es határozat pag. 38. Pápai Hely^ történeti Múzeum Adattára. 23. Pápai Közlöny, 1891. decz. 25. A herendi porczellán. 24. Sopron Város lt. Lymbus 3. Vegyes iratok. 7. Beschreibung derer Burgenlichen Handwerken in dieser königl. Frystadt Oedenburg der dato 26-ten Sept. 1769. — Az adatra Domonkos Ottó múzeumig, hívta fel figyelmemet.