A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái

40 TÓTH LAJOS Ha elfogadjuk Korobkov azon megállapítását, hogy „a vadásztábor sokkal kevesebb nukleuszt tartalmaz, mint a település, és a település sokkal kisebb százalékban adja a magkövek megmunkálásának kezdeti stádiumát, összehasonlítva a tűzkő kibúvásoknál levő műhelyekkel", akkor a fenti táblázattal Korobkov megállapítását támogatjuk annál is inkább, mert a levélhegyek megoszlása is emellett szól. Az avasi jellegzetes kova anyag (hidrokvarcit) a bükki barlangok paleolit anyagában szép számmal található.

39 Ez a tény azt bizonyítja, hogy az Avas — mint nyersanyagbázis — ismert hely volt a paleolitikumban. Az Avason biztos paleolit előfordulás van. Az avasi temetőben ez sztratiográfiailag is bizonyított. A bányagödrökkel kapcsolatban Vértes László már felvetette azt a lehetőséget, hogy az avasi kovabányákat használhatták már a szeleta-kultúra emberei is, hiszen a lovasi festékbánya bizonyíték arra, hogy a szeleta-kultúra embere már végzett bányásztevékenységet.

40 A bányagödrökből kikerült anyagban van egy-két olyan eszköz, mely a Szentgyörgy-szőlők anyagában is előfordul. Hillebrand Jenő pseudochellén szakóca néven leír eszközöket, melyek hasonlítanak az avasi szakócákra. Helyes lenne a bányagödrökből kikerült anyagot újra megvizsgálni. Tipológiailag hasonló eszközöket látunk a bányagödrök anyagában. A bársonyházi szakócák hasonló darabjai nem kerültek elő ezideig, de hasonló megmunkálású és nagyságú szakócatöredéket ismerünk az Avasról. II. tábla 9. A Petőfi utcai lelet, melynek analógiáit a Moravany—Dlhaban megtaláltuk, képviselve van az avasi szőlők eszközei között. Különösen az I. tábla 8, de az I. tábla 2. levélhegyek tökéletes másai kerültek elő Moravany DlhabóL Az I. tábla 8. lelettel bizonyítottnak látjuk azt a véleményt, amely a Petőfi utcai leletet az Avasról származtatta. Az újabb avasi leletek ismertetése alkalmával szeretnénk rávilágítani arra, hogy az Avason levő szabad telepek anyaga mennyire sokrétű. Igyekeztünk a problémát olyan szempontból vizsgálni, amely a tipológiai meghatározásokon túl pontosabb lehetőségeket biztosít. Vizsgálatunk eredménye az a megállapítás,, hogy a leletanyagunk több kultúrára jellemző eszközöket tartalmaz. Szeletai, késő aurignacien és durvaeszközös mezolitikum, (valószínűleg campigni). Szeletai típusú eszközök a levélhegyek, I. tábla 2,4,6, 8, 9. Tipológiailag azonosságot látunk a szlovák szeletai és a helyi szeleta-kultúra között is. A technológiai kidolgozás közel azonos. J. Bárta a Moravany—Dlha leletek közlése alkalmával közöl olyan szakócákat (V. tábla) és fúrószerű bifaciálisan kidolgozott szerszámot, amelyek az avasi leletanyagban megtalálhatók. Pl. II. tábla A—5. és IX. tábla 6—8. A hazai szeletai formák is megvannak az avasi levélhegyek között. IV. tábla 4—6.

1. tábla 5. Különösen a IV. tábla A—6. levélhegy, amelyek tipológiailag és kidolgozás szerint java szeletai hegyekre emlékeztetnek. A megmunkálás és elretusszög azonos. A levélhegyeken kívül nem ismerünk más biztos szeletai típusú eszközt, annak ellenére, hogy van a gyűjteményünkben olyan kaparó, melynek kidolgozása és élretusszöge megegyezik a szeletai kísérő ipar kaparóival. A felsőpaleolitikum kultúrcsoporton belül a kelet gravettit véltük felismerni és kimutatni az avasi leletanyagból. Megjegyezzük, hogy a honti leletanyag tanulmányozásakor az epipaleolitot is lehetségesnek tartottuk az avasi anyag fel-