A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TAKÁCS Béla: Református templomok török hímzései Észak-Magyarországon

REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRŐK HÍMZÉSEI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON TAKÁCS BÉLA Palotay Gertrúd 1940-ben jelentette meg az Oszmán török elemek a magyar hímzésben című kitűnő tanulmányát, amelyben részletesen feldolgozta és bemutatta a hazánkban található eredeti török, illetve törökös—magyar hímzéseket. Szinte azt gondolhatnánk, hogy ezen aprólékos és nagy szakértelemmel megírt tanulmány után nem sok újat mondhatunk erről a témáról. Jelen közleményünkben nem is szándékozunk a török hímzés technikájáról, a textil és hímzőfonál anyagáról, a díszítményekről, azok elhelyezéséről beszélni, csupán a rendelkezésünkre álló adatok alapján szeretnénk kiegészíteni Palotay Gertrúd tanulmányát. Palotay Gertrúd említett művében elsősorban a hazánkban fennmaradt tárgyi emlékek alapján dolgozta fel ezt a rendkívül érdekes kultúrtörténeti témát. Levéltári adatok meglehetősen gyéren fordulnak elő tanulmányában. Lehet, hogy a szerző —• minden tiszteletreméltó igyekezete mellett — nem is tartotta fontosnak a levéltári adatok felkutatását, mert a tárgyi és a korábban már nyomtatásban megjelent emlékanyag olyan bőséggel állt rendelkezésére, hogy ezekből átfogó képet alkothatott a Magyarországon és Erdélyben található török hímzésekről és megállapíthatta hatásukat a magyar hímzésben. Mindenesetre Palotay Gertrúdtisztában volt azzal, hogy a kéziratos, illetve levéltári anyagban sok adat található a témával kapcsolatban, mert ezt írja: „Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek fontos kútfői régi egyházi műkincseink ma már sokszor veszendőbe ment emlékeinek. A protestáns egyházak canonica visitatio-iban érdekes adatokat találunk arra vonatkozólag, hogy mikor s milyen fajta török hímzések kerültek egyik vagy másik templom birtokába."

1 Közleményünkben éppen ezekre a kanonika vizitációs jegyzőkönyvekre támaszkodunk. Ezek alapján igyekszünk bemutatni, hogy a 17—18. század folyamán Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben, — ide számítva Gömör és Torna megye egy részét is — milyen meglepően nagy számban voltak találhatók török hímzések a falusi, városi református templomokban. Az 1665—1806 közötti időben, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, a gömöri és tornai részeken 59 egyházközségben összesen 95 török eredetű, illetve hímzésű térítőről találtunk adatokat az inventáriumokban.

2 E számban nincsenek benne azok a terítők, amelyeket Palotay Gertrúd említ, vagy fényképen bemutat idézett művében. Azt is meg kell azonban mondanunk, hogy ez a szám nem teljes, egyrészt mert az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből több gyülekezet leltára hiányzik, másrészt pedig a lelkészek, — különösen a 19. század elején