A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

VERES László: Az 1918-19-es forradalmak miskolci eseményei a plakátok tükrében

AZ 1918—19-ES FORRADALMAK MOSKILCI ESEMÉNYEI 369 ván bármelyik városa elé" helyezhető Miskolc. Állítását azzal indokolta, hogy „jelentős szegényügyi akciókra" került sor, s erre a gyermeksegélyezéssel együtt 600 000 koronát költöttek a költségvetésen felül. A pénzügyi fedezetre csak 66%-os pótadót vetettek ki, míg Debrecenben 159%-os volt a pótadó.

19 Bizonyos kedvező helyzet kétségtelenül tapasztalható a miskolci gazdasági helyzetben. Az élelmiszer fejadagokat összehasonlítva az országos átlaggal, a miskolci lakosság viszonylag kedvező ellátottságáról kapunk képet. 1918-ban az országos átlagot tekintve a liszt fejadag egy hónapra 210 gramm volt.

20 Miskolcon ugyanakkor 310 gramm.

21 1919 januárjában, ha a nehéz téli hónapokat is figyelembe vesszük, az élelmiszerellátásban kedvező volt a helyzet. Az egy főre jutó élelmiszerfejadag 7,44 dkg liszt, melyből 1 kg nullás liszt, 1,44 kg főző liszt, 3 kg búzakenyér és 2 kg rozs-kenyérliszt volt. Ezen kívül 40 dkg bab, 40 dkg lencse, 20 dkg borsó, 75 dkg cukor, 12,5 dkg szappan, két hónapra 10 kg burgonya. Kiegészítésképpen a fejadaghoz tartozott még 5 dkg hús öt alkalommal és ötször 8 dkg zsír.

22 Fontos intézkedéseket tettek a gazdasági helyzet javítására. A sertések levágását engedélyhez Kötötték (34). Áz élelmiszerjegyek hasznosságának nagy figyelmet szenteltek (19). Ji pénzügyi helyzet nagymértékben veszélyeztette az étert eredményeket. Már november elején bankjegyhiány lépett fel. Szentpáli táviratban kért segítséget.

23 Az aprópénz hiány áremelkedéshez vezetett, a kiszolgálást akadályozta (43). A szükségpénz bevezetése sem oldotta meg a pénzügyi zavarokat. 1918 végére az infláció eddig nem tapasztalt méreteket öltött. Az 1915-ös árszínvonalat 100-nak tekintve 1918 végére az árindex 600-ra emelkedett.

24 A pénzügyi zavarok megszüntetésére az adótartozások befizetését sürgették (20), és a házbérjövedelmek egy részét az adóalap kiegészítésére használták fel (28). Az áruhiány következtében fellépő spekulációt ármaximálással csökkentették (54). A-pénzügyi helyzet stabilizálási folyamatát a polgári forradalom Időszakában a bankjegyek lebélyegzésével zárták (63). A gazdasági jellegű intézkedések.sorában külön csoportot alkotnak a ruházati cikkekkel foglalkozó, plakátökrNasy^ prol?Iem^t jelentett a hazatérő katonaság ellátása. November elején még a lakosság jóindulatára hivatkozva kérték a felesleges ruházati a££ek tó 22-én már kötelezővé tették a felesleges ruházati cikkek beszolgáltatásai

r (39). Ezek az intézkedések nem bizonyultak hatékonynak. Később lehetővé tették az átalakított katonai ruházat viselését (40J. , , A polgári demokratikus forradalom stabilizálási időszakának legjelentősebb politikai! mozzanatát »a polgárság egyre fokozódó aktivitása jelentette. Bár ezek a mozgalmaka&SzDP törekvéseivel rokonnak nyilvánítják célkitűzéseiket, de januárra mégis azjetle^őfráilalmi ízerVézkedétTehetőségét teremtették meg. November 21-én az önálló kisiparosok" á Kisiparosok S^abadszervezetének megalakítását határozták el. Programjukban az árukészletek szétosztására törekedtek.

25 November 26-án a miskolci pénzintézetek képviselői beléptek a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségébe.

26 December 5-én pedig* a légjeTéhtősébb miskolci kereskedők elhatározták, hogy autonóm tagként belépnek a kisiparosok és kiskereskedők szervezetébe.

27 A polgárság a szociáldemokraták: befolyását azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának üléseit távolmaradásával bojkottálta* A Tanács.december 2-i,ülésén Reisinger kijelentettei^iágyj,látszik, 24