A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

324 BALASSA IVÁN sége kéretett; ezen kérelmet a szőlészet fenntartása érdekéből, mint elvi fontosságút kegyes pártfogásába ajánljuk".

116 Ahogyan a Vincellérképző Intézet telepén jelent meg először a filoxéra — amin nem lehet csodálkozni, hiszen ők hozatták a legtöbb külföldi vesszőt, úgy itt már 1886 tavaszán megindították a rekonstrukciót és két év alatt 17 khat betelepítettek, melyről már 1892-ben jól szüreteltek. Elsősorban a furmint termesztését szorgalmazták. Különösen az újonnan kinevezett Kosinczky Viktor igazgatónak voltak érdemei a rekonstrukció általános szorgalmazásában, aki az egy éves szakmunkásképzést is megindította, hogy a telepítésekhez minél több alapismerettel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. Megszervezte és vezette a sátoraljaújhelyi, sárospataki, liszkai, mádi amerikai mintaszőlőtelepeket. A rekonstrukció másik bölcsőjének Tállyát tekinthetjük, ahol 1887-ben megindították a munkát, ami elsősorban dr. Szabó Gyula érdeme, „aki a napszámtól ezelőtt néhány évvel végképp megfosztott munkásosztályt megnyugtatta, mert a tállyai határban megindított rekonstrukció mindinkább fokozódó mértékben ad munkát a földforgatással és szőlőműveléssel". 1891-ig Tállya határában 76 kh földterületet forgattak meg és készítettek elő telepítésre, amit rövidesen be is ültettek. A következő évben már azt jelentik, hogy a tállyai határban az egy holdnál nagyobb új telepítések területe meghaladja a 100 kh-t — ebben a Lipóczy Norberté egymaga 15 kh-at tett ki, de csaknem ennyire rúg a negyed- és félholdas parcellák összege is. Tehát a tőkével nem rendelkező paraszti kisbirtokosok is hallatlan erőfeszítéseket tettek. Észak- és Közép-Hegyalján, ahol a vész valamivel később jelentkezett, később is indult meg a rekonstrukció. Az erdőbényei Meszesen br. Vay Sándor 1889-ben megkezdte ugyan a telepítést, de két év múlva is csak két kh-at tett ki a terület. Olaszliszkán és Sátoraljaújhelyen még csak kísérleteztek a munka megindításával.

u 7 A rekonstrukció az említett szórványos kísérletezéstől eltekintve nagyon lassan vált általánossá. Mint ahogy a megjelenésig nem hittek a filoxéra romboló hatásában, úgy később nem tartották valószínűnek, hogy azt bármilyen módon le lehessen győzni. „A kilencvenes évek elején még csak szórványosan voltak kisebb rekonstruált szőlőtáblák, de 1894-től fogva örvendetes arányokban terjedt az újra való telepítés."

118 Mint már fentebb láttuk, a telepítésre egyre több amerikai vessző állott rendelkezésre, de a munka elindításához hiányzott a pénz, különösen a kistermelőknél, akik sohasem tudtak nagyobb mennyiségű bort tárolni a nehezebb évekre. Ezeket már egy-két rosszul sikerült év is tönkre tette. Az állam kölcsönnel támogatta a rekonstrukciót az 1896. V. te. alapján. 1897 májusáig 527 jelentkezőnek 1436 hold felújítására 1 456 000 forintot utalványoztak. Ez a teljes felújításnak mintegy 15—16%-át jelentette. Az egy igénylőre eső 2,7 kh hold azt mutatja, hogy az összeg döntő többségét nem a kistermelők, hanem a nagybirtokosok kapták, akiknek birtokain ebben az időben a rekonstrukció már teljes erővel folyt.

119 Érdemes még egy kísérletet megemlíteni, melyet ugyancsak a filoxéravész hozott életre. Bodrogszerdahelyen 50 holdnyi területen 1889-ben létrehozták az „Immúnis Homok-szőlő Részvénytársaság"-ot és a területet 1890-ben be is