A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

318 BALASSA IVÁN A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a kérdésben nem volt igaza, mert először is a homokot szállítani kellett, másodszor nemcsak ez, hanem az elhelyezése is költségesnek bizonyult, végül pedig ilyen formában nem is volt különösebb haszna. A gyakorlati megfigyelések ugyanis azt mutatták, „hogy a talajnak általában véve legalább 70 százalék homokot kell tartalmaznia, hogy a szőlőnek fillokszeramentességet biztosítson. A 75 százalékot meghaladó homoktartalom pedig már teljes immunitást nyújt."

88 Hegyaljának természetesen nem volt homokterülete és tudomásom szerint homokkal történő immunizálással sem kísérleteztek.

89 Sőt úgy látszik, mintha az amerikai alanyok és a homoktalaj immunitását összekapcsolták volna, nem értvén meg teljes egészében a kérdést. A megye azt kéri a minisztertől, „miképp a kiküldendő phylloxera biztost utasítsa, hogy a megye és a megyei gazdasági egyesület által megbízandó küldöttséggel a tokaj-hegyaljai borvidékhez közel eső erre alkalmas homok talajon legalább is 10 kat. hold kiterjedésű szőlőtelepet létesítsen oly amerikai alanyokból, melyek eddig vészmentes talajoknak bizoJtoo

i*e£*. U&6 Át* ' / L? " »l' • .*. > 3. kép. Zemplén megye litografált jelentés űrlapja 1887-ből a filoxéra felbukkanásának jelentésére