A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
MOLNÁR József: Jókai Mór „A Miskolczyak” című történelmi elbeszélésének forrása
300 MOLNÁR JÓZSEF család története. Szerző kiadása. 1913.), amelyben okleveles adatokkal bizonyított családi leszármazási táblázatot is közölt. Kinyomtatta a család 1630. május 12-én kelt nemeslevelének a szövegét is, de ebben a tanulmányában családját nem kapcsolta össze Miskolczy Literátus Márk családjával. Erre a tanulmányra dr. Vajay Szabolcs (Párizs) hívta fel figyelmemet, amiért ezúton is hálás köszönetet mondok. 8. Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. Szeged, 1965. 127—135.; Beszámoló a sárospataki r. k. templom 1964—65. évi ásatásáról. Műemlékvédelem. 1966. X/4. 226—234.; The History of Sárospatak's Court Revealed in Sepulchral Monuments. Mélanges offerts a Szabolcs de Vajay. Braga, 1971. 247—265.; A sárospataki r. k. plébániatemplom története az 1964—65. évek ásatásainak tükrében. Magyar Műemlékvédelem 1969—70. Budapest, 1972. 143—159. 9. Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában a Kaprinay Gyűjtemény 67. kötet No. 32. 211. o. 10. Sárospatak polgárai között a baronyai Árky családon kívül dél-dunántúli eredetre utal a Baranyai, Siklósi, Babolcsai családnév is. 1. Román János: A sárospataki szőlőművelés XVI— XVII. századi történetének forrásai. Sárospatak, 1964. A következőkben Román /.; Román János: Források Sárospatak település- és építéstörténetéhez. Sárospatak, 1965. A következőkben Román II. 11. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VII. Budapest, 1913. 221—222. 12. Román I. 32.; Román II. 17., 73. 13. Deák Farkas: Magyar hölgyek levelei 1515—1709. Budapest, 1879. 176—177. 14. Kempelen VII. 221—222. 15. Borovszky Samu (szerk.) Zemplén vármegye. Budapest, é. n. 29. 48. 16. A sárospataki uradalmat a mohácsi vész és a Pálóczy család fiágon való kihalása után Perény Péter foglalta el, aki a délvidékről tette át ide székhelyét s királyi adományt is szerzett rá. Az ő halála után fiának, Perényi Gábornak kezébe került a vár és uradalom s annak halála után (1567) szerezte meg zálogbirtokként a Pálóczyakkal rokon Dobó-család. Dobó Ferenc halála után (1602) a pataki vár a Dobókkal rokoni kapcsolatban levő Perényi Zsófiáé (első férje Székely György volt), majd a fiáé, Székely Jakabé s annak halála után a szintén Dobó-rokon Zeleméri Kamarás Borbála jussán lett Lorántffy Mihályé. 17. Román II. 14—15. 18. A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése. Budapest, 1875. 26. 46. 326. stb.; és Makkai László: I. Rákóczi György gazdasági iratai 1631—1648. Budapest, 1954. 283. 669. 19. Román I. 31.; Román II. 7., 18.; Történelmi Tár 1894. 457—458.; Ráday Könyvtár Jerney Gyűjtemény XXII. k. 54., 226., 231. 20. Román II. 57., 73., 78., 79., 80., 89., 90. 21. Román I. 55.; Román II. 20. 22. Román I. 95. 23. Kempelen VII. 221—222. 24. Szendrei János: Miskolc város története. II. Miskolc, 1904. 146—147. 25. Kempelen VII. 228—230. 26. Szendrei János: A Miskócz nemzetségről. Turul. 1884. 96—105., 142—152.; Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I— II. Temesvár, 1891—92.; Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I— III. Budapest, 1900—1901. 27. Szinyei Gerzson: A sárospataki ev. ref. főiskola története 1531—1661-ig. Régi Okiratok és Levelek Tára. Debrecen, 1906. II. évf. 29.; S. Szabó József: Lorántffy Zsuzsanna ősei. Protestáns Szemle 1937. 408-^119. 28. Bottka Tivadar: A Dobók vérsége. Új Magyar Múzeum 1860. 161—174. 29. Lorántffy Mihály temetésre hívó levele Kapy Zsigmondhoz. Történelmi Tár 1889. 201. 202. 30.1.13. jegyzet. 31.1. 8. jegyzet. 32. Széli Farkas: A nagybesenyői Bessenyey-család története. Budapest, 1890. 204—205. Ez a mű megvan ma is Jókai könyvei között a Petőfi Irodalmi Múzeumban s az Egetvívó asszonyszív című regényéhez forrásul fel is használta, mégsem ötlött szemébe ez a dokumentum, amely bizonyítja, hogy Lorántffy Mihály házas ember volt. 33. Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok. III. Kolozsvár, 1858.143. Szepsi Laczkó Máté krónikája. 34. Uo. 35. Sárospataki magyar krónika, közli Toldy Ferenc. Magyar Történelmi Tár IV. k. Pest, 1857. 85. 36. Szinyei Gerzson i. m.
