A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

AHOMONNAI TOKAJI ÁTÜTÉSES BÉLYEGFOGAZÁS 279 ismételten a fogazást. Az, hogy ez a bélyeg két nap múlva már érvénytelenné vált, nemcsak az új fogazott gépi perforált bélyegek megjelenése miatt, hanem azért is, mert az új bélyegsorozatnak már nem volt 1 krajcáros címlete. 1858. november 1-től ugyanis az addigi pengőpénz helyett osztrák pénz lépett életbe és az új értéknek megfelelően az addigi 1, 2, 3, 6 és 9 pengő krajcár postai díjak egyenértékét 2, 3, 5, 10 és 15 o. é. (osztrák érték) krajcárban állapították meg. Bazonyi az új perforált bélyeg megjelenésével bizonyítva érezhette eljárásának életrevalóságát. Akár a maga, akár főnöke ötlete volt az, hat évvel megelőzte korát. Százhúsz év távlatából örülünk, hogy hazánkfia ötletéből — eljárásából — világraszóló bélyegkülönlegesség született. Hogyan került a debreceni bélyegzőlenyomat a tokaji feladású levélre? Erre a kérdésre a vasúttörténet ad választ. A vasútépítés a múlt század közepén Magyarországon hatalmas ütemben indult meg. A pest—szolnoki vonal már 1847. szeptemberében megnyílt. Továbbépítése az 1848/49-es forradalmi események miatt abbamaradt. Csak az 1850-es évek közepén kezdett hozzá a kormányzat a Szolnok—Debrecen vonal megépítéséhez. Építés közben 1855ben Andrássy György gróf engedélyt kért több, köztük a Debrecen—Nyíregyháza—Tokaj—Szerencs—Miskolc vasútvonal építéséhez. A pénzügyi nehézségekkel küzdő kormány az épülőfélben levő Szolnok—Debrecen vonalat eladta Andrássynak. Vállalkozása a Tiszai Vaspálya Társulat, az 1856. november 10-én szerzett engedélyével oly fokozott ütemben folytatta az építést, hogy a Szolnok—Debrecen vonalrész 1857. november 25-én átadásra is került. A kutatott időben, 1858. október 30. tehát Debrecennek Pesttel vasúti összeköttetése volt. A vasútnak a postaszállításra való igénybevételét a kormányzat előírta, de azt kívánta a gyorsabb postai szállítás is, hogy Tokaj csatlakozzon Debrecenhez. Valószínű, hogy a Debrecen—Szerencs vonalrészből a Tokajig terjedő szakasz már működött ebben az időben, mert hét hónap múlva 1859. május 24-én átadásra került az elkészült vonalrész, valamint a miskolci Tiszai pályaudvar. Ezért kerülhetett „Debrecen 31/10" bélyegzőlenyomat az említett küldeményre, mely másnap — tehát a feladást követő harmadik nap — reggel 9—11 óra között rendeltetési helyén, Bécsben volt. Az egész homonnai—tokaji fogazáskülönlegességnek van még egy érdekes témája, amivel eddig keveset foglalkoztak. Milyen eszközzel készült az átütéses fogazás? Erről a filatelisták körében megoszlanak a vélemények. Szerintem az átütéses fogazást a házi varrógépekhez tartozó ún. jelző, vagy pontozó kerékkel készíthették. E készülék kerékfogait házilag élezhették ki, hogy megfelelő éles átszúrást adjon. A falun most is található ilyen készülékek lenyomata 11—14 fogazás sűrűségnek felel meg.