A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

A HOMONNAI TOKAJI ÁTÜTÉSES BÉLYEGFOGAZÁS 275 Duchon és Zakó. Karácsonyi Tamás 1863-ban főbíró volt, lánya Anna, Szerviczky postamester felesége. A görögök Tokajból igen élénk forgalmú mezővárost fejlesztettek ki, elfoglalták a gazdasági, majd később a társadalmi és közigazgatási funkciókat, élénk hiteléletet létesítettek, pénzkölcsönzéseket, vállalkozásokat kezdeményeztek, annak ellenére, hogy az őslakosság igyekezett gátat vetni gyarapodásuknak. Tokaj legszebb barokk, copf épületei jelenleg is a görög kereskedelem emlékét őrzik. Az egyik legmódosabb tokaji család a Szerviczky család volt. Szerviczky György 1806-ban megszerezte öröklési joggal a tokaji postamesterséget. Jó anyagi helyzetét bizonyítja, hogy 1790-ben épült görögkeleti templom vörösmárvány oltárát 1804-ben ő emeltette a maga és családja dicsőségére. Mint adományozónak az emlékét a templom (most helytörténeti múzeum) keleti oldalán elhelyezett emléktábla hirdeti ezzel a szöveggel: „Szerviczky György több t. vármegye táblabírája, a tokaji cs. kir. posta tulajdonosa, meghalt 1833. VI. 21-én. Emlékét állította neje Karácsonyi Anna." Halála után a postát fia (II. Szerviczky György) örökölte, akinek működését 1833 óta nyomon követhetjük. A postát valóban csak birtokolta, maga nem kezelhetett, hanem üzleti és gazdálkodási ügyeit intézte. Szerviczkynek ugyanis Homonnán volt földbirtoka, ebből következtetünk homonnai postai kapcsolataira. Tokajban rendszeresen tartott adminisztrátort. Valami oknál fogva azonban adminisztrátorai nem maradtak meg nála hosszabb ideig, néhány év után már más személy dolgozik a hivatalnál. 1836—1837-ben egy Kállay Lajos nevű adminisztrátora volt, ezt váltotta fel 1838—1840 között Turcsányi István. Az 1840-es évek elejétől Zakó János adminisztrátorkodott nála, még 1847-ben is őt találjuk ott, Zakó ugyancsak görög származású, kereskedő család tagja, bizonyára jól kijött a postamesterével. Személyével más vonatkozásban is érdemes foglalkozni. Zakó János családja jóhírű kereskedő család volt. Tokajban a fő téren a görög kereskedők házainak sorában ma is áll a barokk stílusban épült Zakóhoz, hatalmas kapujával, mely mint átjáró a Zákóközre vezet. Zakó János történelmi hagyományaink szerint az 1848/49-es szabadságharcban a 34. honvéd zászlóalj parancsnoka volt őrnagyi rangfokozattal. Résztvett Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal, Tokaj védelmében. 1849.

1. 24—25-én Tárcáinál visszaveri Schlick osztrák tábornok támadását egy fényes ellentámadással, majd II. 1-én a Tiszán átkelő császáriakat szuronyrohammal visszaveri Tokajnál.

5 Zakó János a szabadságharc bukása után visszatért a postához, régi főnöke alkalmazta adminisztrátorként. 1850. II. 1-én felesége meghalt, Heléna leánya akkor volt 16 éves. Alig heverte ki a csapást, újabb baj éri, elbocsátják a postai alkalmazásból. A császári kormány az igazoltatási eljárás során vétkesnek találta, megbosszulta forradalmi tevékenységét. „1852. III. 6-án mint tokaji postaadminisztrátor a szolgálati bizalom elvesztése miatt a postaszolgálat minden további alkalmazásából kizáratott."

6 Zakó ezután el is tűnt Tokajból, bizonyára várfogságra ítélték, vagy elszakadt városától. Halálának, eltemetésének bejegyzése sem a tokaji, sem a miskolci görög egyház anyakönyvében nem található. Árvájának sorsáról bizonyára keresztapja Spillenberg Gábor a Szerviczkyt követő postamester, vagy egyéb rokonsága gondoskodott. 18*