A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

VERES László: A politikus Herman Ottó

26 VERES LÁSZLÓ kiegyezés eredményeit is mindenkor szem előtt tartotta.

4 Kétségtelen, hogy ez az elképzelés is elfogadható, de ránk maradt írásai arra engednek következtetni, hogy az 1789-es klasszikus polgári forradalom nézetei is hatottak Herman Ottóra, állásfoglalásának, szemléletének kialakításában. Maga is különbséget tett 1789 és 1849 között. A francia forradalom eredményeit és célkitűzéseit egyetemes jellegűnek, az emberiségre nézve kötelező erejűnek tartja. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eredményeiben a magyar lelkület, szellem megnyilvánulását látja döntőnek. Vívmányai szorosan összefüggnek a speciális magyar törekvésekkel. Figyelemre méltó ebben az elképzelésben is, hogy a „szellemnek", az erkölcsi kategóriáknak fontos szerepet tulajdonít történelemszemléletében. Nem véletlen, hogy élete végén a nemzeti karakter vonásainak feltárását tűzte célul. A munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatában is nagy szerepet játszottak az erkölcsi kategóriák.

5 Herman Ottó természettudományos világképe materialista, de történelemszemlélete idealista. A biológiai törvényszerűségeket, s itt elsősorban a darwini biológiai elméletet mechanikusan alkalmazza a társadalmi mozgásokra is. A Hunyad megyei magyar falvak elrománosodásának okát pl. biológiai hasonlattal magyarázza. Ha egy nemesebb növény elhanyagolt környezetbe kerül, akkor elsatnyul.

6 A társadalmi fejlődésről vallott nézete is idealista történelemszemléletére utal. A forradalom létjogosultságát elismeri, „... mert az emberiség elnyomott részének soha sincs másképp módja, hogy a ránehezülő igazságtalan elnyomástól felszabaduljon," de folytatja, hogy a forradalmaknak csak három formáját ismeri el: „A krisztusi forradalmat, amely az emberiséget a zsidó hit feudalizmusától mentette meg az emberszeretet jegyében; a protestantizmusnak a lelkiismeret szabadságáért vívott forradalmát és a francia forradalmat, a föld és a birtoklás feudalizmusa ellen."

7 A történelmi fejlődésben e három szakaszt ismeri el. Ezek egymásra épülése egy lezárt történelmi folyamat. Ezzel indokolja, hogy Magyarországon már nincs létjogosultsága a forradalmi változásoknak, mivel e három perióduson túljutott a fejlődés. A rombolva építő revolúciót a békés, csupán építő evolúciónak kell felváltani. A fejlődés tehát lezárt folyamat. Az elért eredményeket abszolutizálja Herman Ottó, mikor a fejlődés folyamatát végesnek fogja fel. Az evolucionista fejlődésben csupán azokat az akadályokat igyekszik felszámolni, melyek az igazi demokrácia kialakulásának útjában állnak. Demokráciájának a francia forradalom után kialakult helyzet a példaképe, mikor a nép a bonapartizmus zsarnokságának felszámolásán keresztül kezébe vette a hatalmat 1870-ben.

8 Demokrácia és felvilágosodás sokszor megegyező fogalmak publikációiban. A szólás és a gyülekezési szabadságot még a munkásmozgalom számára is indokoltnak tartja. A ráció nevében pedig kötelező érvényűnek ismeri el a vallás szabad gyakorlásának és a felekezetnélküliségnek a bevezetését.

9 Az antiszemitizmust világos tisztánlátással bírálja Zsidóüldözés és psyhiátria című cikkében. Azt mondja, hogy az antiszemitizmus pusztán anyagi okokra vezethető vissza, de nacionalizmusával kerül összeütközésbe, mikor bírálja a zsidókat, hogy nem illeszkednek bele a magyar állam egészébe. Nem osztoznak az államfenntartás munkájában, amikor nem vesznek részt az őstermelésben.

10 Politikai-ideológiai nézeteinek egyik legfőbb összetevője nacionalizmusa. Alapvető axióma számára az önálló, történelmi Magyarország megalkotásának