A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

RÓZSA Miklós: Svájci cukrászok Miskolcon

260 19. Prindl Ede: A cukrászipar. Budapest, 1905. 11., Berzeviczy Albert: Régi emlékek 1853—1870. Budapest, 1907., 164. 20. Köhler, Ruth, — Richter, Wolfgang: Berliner Lében 1806—1847. Erinnerungen und Berichte. 1954., 252. 21. Dörffer, Reinhold: Die Entwicklung der Konditoreien in Koppenhagen. Neue Konditorei 1933. 2. 22. P. lt. Int. a. n. 8984. 23. Henszelmann Aladár: Miskolci biedermeier. Magyar Cukrász és Mézeskalácsos VIII. (XIX.) évf. 3. sz. Budapest, 1934. március hó. 24. Dr. Henszelmann Aladár (1889—1943) orvos, egyetemi magántanár, jogakadémiai nyilvános r. tanár, a magyar radiológia egyik úttörője, 1924—1938-ban a Miskolci Erzsébet Közkórház Belgyógyászati Orsztályának vezetője; jelentős egészségvédelmi és orvostudományi munkája és szakirodalmi tevékenysége mellett a szépművészet és költészet iránt is vonzódva, kultúr- és irodalmi egyesületekben osztotta meg sokoldalú műveltségét és érdeklődését. Vö.: Végh József: A magyar radiológia úttörői. Dr. Henszelmann Aladár. Klny. a Magyar Radiológia c. folyóiratból. 25. Reggeli Hírlap 1934. II. 25. 26. Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története. Budapest, 1940., 243—245. 27. Komáromy József: Adatok Miskolc XVII—

XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. Miskolc, 1968., 363—390. 28. Szabó Béla: A miskolci bortermelés múltja. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955. december 9. 29. A lakosság száma 1770-ben 12 000, 1857-ben 17 913. — Komáromi i. m. 366., Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyrajza. I—

V. Miskolc. 1886—1911., IV. 839. 30. Fényes Elek: Magyar Országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I—VI. Pest, 1836—1840., III. 98. 31. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I—IV. Pest, 1851., 93. 32. Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci Főutca topográfiája 1887-ig. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve I. Miskolc, 1957. 103—127. 33. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823—1848. 3. kiad. I—

III. Budapest, 1886., 1.189., Magyar Életrajzi Lexikon. I—

II. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes, Budapest, 1967— 1969. II. 515. 34. Horváth i. m. I. 459. 35. Pálóczy László: Revisnyei Reviczky Ádám úrnak ... 1828. Esztendőbeli Szent Iván hava 9-ik napján Miskolc Városban ... tartott Közgyűlésben, Fő Ispáni Székében ... végbement Beiktatása ... alkalmatosságával mondott és tartott Beszédek. — Miskolcon, 1828. 36. Déryné: Emlékezései I—II. Budapest, 1955., I. 584—586. 37. Uo. 38. Ua. I. 586. 39. P. lt. Rel. a. m. 4328., Rel. a. n. 190., Rel. a. n. 3783., Rel. a. n. 8163., B. lt. Correspondentiae Magistratuales 1732/1832, Budavári Föplébánia. L. C. III. 42. 40. Paget, John: Ungarn und Siebenbürgen. Aus dem Englischen vonE. d. Moriarty I—

II. — Leipzig. 1842., II. 246. 41. Újfalvi Sándor: Emlékiratok a reformkori Erdélyről. Budapest. 1955., 160. és 165. 42. 400 Jahre Zuckerbácker. Festschrift anlásslich des vierhundertjáhrigen Bestehens des Zuckerbáckerhandwerks. Wien 1955. 43. Henszelmann, i. m. 44. Henszelmann szerint Jóst Dudok görög kereskedő házában nyitotta meg boltját. Miskolc topográfiájára, valamint kereskedelmére vonatkozó legújabb kutatási eredmények szerint az a ház, amelyben Jóst boltját megnyitotta, Rósa Antal (valószínűleg Rósa György görög kereskedő testvére) tulajdona volt. Ez a ház a mai Széchenyi u. 1971 őszén lebontott 5. szám alatti háza. V ö. Marjalaki Kiss i. m. 124. és Komáromy i. m. 373. 45. Henszelmann csak „szomszéd házba nyúló kávéház"-i helyiséget említ, amelynek tapétás ajtaját még kitapintotta. Ez a kávéházi terem a Széchenyi utca 3. sz. házban volt. Az utcára nyíló cukorsüteményes bolt másik oldalán ugyanis az 5. sz. ház kapualja húzódott. 45/a. 303/1833. 46. L. D. 1883—1896. p. 183. No. 114.