A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései

196 DÉTSHY MIHÁLY munkások egy részét. Nincs említés az épület falait, boltozatait rakó és vakoló kőművesekről. 1520-ban egyetlen tétel említ cementariusoka.t, akik talán kőművesek voltak.

55 Bővebben szólnak a számadások kőfaragókról. Csupán egy tételben szerepel a budai Ferenc kőfaragó mester, akinek 1517. szeptember 18-án a nádor utasítására hat forintot küldenek Budára a palota ablakának munkájáért.

56 A bejegyzés egyértelműen egyetlen ablakról szól, amely az árából következtetve nagyobb és díszesebb keretezés lehetett, ezt azonban más adat nem erősíti meg. A mester, úgy tűnik, nem járt Ónodon, mert járandóságát Budára küldték, feltehetően a keret leszállítása után. A palota többi kő ajtó- és ablakkeretezését a siklósi Pál mester kőfaragó készítette legényeivel, akiket a nekik segédkező napszámosok béréről szóló 1517. szeptember 30-i számadástétel mellesleg említ." Pál mesternek az említett munkáért október 5-én öt forintot fizettek, nyilván csak részfizetségként.

58 Kézenfekvő a feltevés, hogy magister Paulus olasz volt segédeivel együtt, és a siklósi vár 1517—18-ban készült reneszánsz ajtóinak, kandallóinak és más faragványainak is ő volt a mestere. Erre azonban csak hasonló ónodi leletek szolgáltathatnának bizonyságot. Nincs bizonyítékunk arra sem, hogy az 1518 márciusában felsorolt olasz kőfaragók azonosak voltak az említett siklósiakkal.

59 Ez ellen szól az 1518 áprilisi bejegyzés, amelyben az „olasz kőfaragók Siklósról" szövegben a „Siklósról" (de Soklios) megjelölést áthúzták.

60 Valószínű viszont, hogy ezek ugyanazok a kőfaragók, akik 1518. november 14-től december 18-ig a nagy szoba kályhájának padját és kürtőjét faragták, és Perényi 1518. december 18-i levele szerint Debrőről érkeztek vissza, ahol szintén dolgoztak a váron. Legtöbbször és legtovább, 1516-tól 1518 végéig az olasz Péter kőfaragó mester neve szerepel, sajnos azonban munkájáról a rávonatkozó kilenc számadástétel egyikében sincs szó, csupán természetbeni járandóságait és egyikben készpénz fizetségét sorolják fel. Ezek arra utalnak, hogy a mester néhány legénnyel Perényi állandó szolgálatában állt éves szegődménnyel, salláriummal,

62 és több építkezését irányította, közöttük az ónodi várét is.

63 Az 1517. szeptember 13-i bejegyzésekben két miskolci kőfaragó is szerepel. Miskolci György a pinceajtó keretének faragásáért kapott egy forintot, talán igénytelenebb, egyszerűbb munka lehetett, amit vidéki mesterre is bízhattak.

64 A másik Miskolci Ambrus, a pince köveinek vágásáért kapott egy forintot, talán az előbbi keret köveinek fejtéséért, tehát inkább kővágó, kőfejtő mester volt, akit a korabeli terminológia éppúgy lapicidának nevezett, mint a kőfaragót.

65 Egy harmadik környékbeli mester, a diósgyőri Balázs mester nem kőfaragásért, hanem egy kemence mész égetéséért kapott négy forintot.

66 Kőfejtők az említetteken kívül is szerepelnek a számadásokban. 1517. február 14-én aranyosi (Bükkaranyos) cseh kővágóknak fizettek hat rakás falazókőért hat forintot.

67 1517. március 15-én az uradalomhoz tartozó megyaszói bányában vágott kőért Syka Pálnak adnak három forintot, május 8-án pedig két forintot.

68 Ebben az esetben is falazókőről volt szó. A palota tetőzetét a pesti Bereck ácsmester készítette, aki 1517 májusában több hétig dolgozott negyed-, majd harmadmagával ezen, és hetenként előbb öt, majd négy forintot kapott.

69 Szeptember elején érkezett ismét Ónodra,