A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései

AZ ÓNODI VÁR KORAI ÉPÍTKEZÉSEI 193 oldalon a körítőfalhoz — feltehetően a XVII. sz.-ban — hozzáépített helyiségek sorakoznak. Az 1662. évi alaprajz kétségtelenül sokszorosan átépített állapotot rögzít, de valószínű, hogy a vár megőrizte eredeti alapelrendezését (1. kép). Az alaprajzon nem ismerhető fel az oklevélben említett nagy torony, sem a korábbi plébánia templom, amely fölött épült. A XVII. sz.-i várleltárak felsorolnak ugyan tornyot, a Veres tornyot, amelynek helyét azonban egyértelműen nem tudjuk az alaprajzon meghatározni. Az oklevélből megállapítható, hogy a vár magvát építéstörténetileg is a korábban épült templom alkotta, amelyet Szűz Mária titulussal először a pápai tizedjegyzék sorol fel 1332-ben.

13 Ezt foglalta be Péter bán a várába, ahogyan a Kompoltiak is tették közel ugyanebben az időben kisnánai váruk építésénél. A templom és a nagy torony helyét és maradványait régészeti ásatás deríthetné fel. Az oklevélből még arra a következtetésre juthatunk, hogy a XV. sz. elején a vár lakószárnya emeletes lehetett, miután Jakab és Simon házaiból, szobáiból nyílt bejárat a torony oklevelek őrzésére kijelölt, kétségtelenül emeleti foZ/djába. A vár és a hozzátartozó falvak nagyrésze a Czudar család magvaszakadtával 1470-ben kölcsönös örökösödési szerződés alapján a Rozgonyiaké lett, akik a birtok felerészét már 1440-ben zálogba vették.

14 1472-ben Ónod várát és tartozékait Mátyás király szerezte meg a Rozgonyiáktól, és ez királynői birtokká lett.

15 1508-ban II. Ulászló Tarczay János székelyispánnak zálogosította el, azzal a kikötéssel, hogy másfél évig semmilyen építkezést nem végeztethet a váron. Ha azalatt valamilyen romlás mutatkoznék, azt a határidő letelte után javíttathatja ki.

16

1510-ben II. Ulászló Ónod várát ákosházi Sárkány Ambrusnak, Pozsony megye és a pozsonyi vár ispánjának, valamint két fivérének adományozta. Az adománylevél szerint azonban „épületektől teljesen megfosztottan és pusztán" adta Sárkány Ambrusnak a várat, és azt ,,igen sok költséggel és munkával fel kell építeni és helyre kell állítani". Ezért a király hajlandó volt más várra és birtokokra kicserélni, vagy az építkezésre fordított költségeket készpénzben megtéríteni.

17 A pusztulás okát nem ismerjük, és nincs adatunk arra sem, hogy az új birtokosok, akik 1515-ben még Ónod urai, helyreállíttatták-e a várat.

18 1516-ban Ónod várát és tartozékait már Perényi Imre nádor birtokában találjuk. Perényi, az ország ekkor egyik leghatalmasabb és leggazdagabb főura, abaúji, zempléni, borsodi és hevesi öröklött birtokai mellett második felesége, Kanizsai Dorottya révén több délvidéki vár és uradalom, 1515-ben pedig Siklós, korabeli nevén Soklyos ura is lett. Ónod jövedelmeitől és egyéb jelentőségétől eltekintve kedvező szálláshelyül is kínálkozott a nádor gyakori utazásain családi székhelye, a Zemplén megyei Terebes és Buda, illetve Siklós között. Valószínűleg ez is indokolhatta, hogy Ónod megszerzése után azonnal nádori méltóságának megfelelő igényességgel kezdett itt is építkezni, ahogyan ugyanekkor Siklóson és a Heves megyei Debrőn tette. Az építkezést nyilván az említett, 1508 és 1510 között bekövetkezett pusztulás, ill. a romos állapot is szükségessé tette, bár forrásainkból úgy tűnik, 1516-ban lakható volt a vár.

19 Az ónodi építkezésről az uradalomnak az 1516—1510 évekből ránkmaradt számadásai és néhány levél tájékoztat. A számadások az ónodi uradalom különféle bevételeit és kiadásait tartalmazzák, és ha nem is maradtak 13 >