A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban

182 CSORBA CSABA 56. Tróján, 1963. 206—207. 57. Gömöri, 1972. 326 jelet közölt, melyből 54-et rajzolhatott le közvetlenül, a többit távcsővel gyűjtötte {Gömöri, 1972. 161.). 58. Osztrák vonatkozásban jó anyagot közöl pl. Kieslinger, 1949.; Jól használható Reiner, 1945. nemzetközi mesterjegy-könyve. Hazai viszonylatban sajnálhatjuk, hogy Kühlbrandt, 1898.brassói gyűjtésének nincs folytatása. Mihalik, 1912. Rziha alapján rendezte óriási kassai anyagát. Grandpierre, 1936. a kolozsvári Szt. Mihály templom 29 jelét közölte, Rziha alapján rendezve. Balogh, 1966. 484—485. Rziha rendszere alapján próbálta az Uri u. 36. sz. alatti címert (Buda) értelmezni. Csatkai, 1956. a soproni Szt. Mihály templom egyik zárókövének címeréről megállapította, hogy Wolfgang R.ench építőmesteré (1482). Az elszórt adatok összegyűjtésére és rendezésére még senki sem vállalkozott. 59. Köszeghy, 1936. 60. Mihalik, 1900. 61. Családjegynek határozza meg Köszeghy, 1912. 221—222. 62. Gyárfás, 1910. 63. Kmetty, 1912. 74. A szászok már a XVI. században megkövetelték, hogy a céh számára minden mester festesse le a jegyét {Kmetty, 1912.); Gyárfás, 1910. 408. 64. Gyárfás, 1910.417. 65. Winkler, 1910. 66. Csányi, 1919. 90. 67. Weiner, 1971.; Weiner, 1963.; Weiner, 1969. Közli a legfontosabb külföldi szakirodalmat is. 68. Holl, 1955., ül. Holl, 1963. 69. Holl, 1955. 166., ül. Holl, 1963. 70. Nekuda-Reichertová, 1968. 82—98.; Vaná, 1973. stb. 71. Myskovszky, 1901. 396., ül. R. Kiss, 1905. 99—100. 72. Boeheim, 1966. 644—680. stb. 73. Kalmár, 1971. 104—106. 74. Holl, 1966. 62.; A jegyek közlésre való átengedéséért /. Melis Katalinnak tartozunk köszönettel. 75. Fitz, 1959. 165. A XV. század végén a könyvkiadók jeleinek használatát I. Ferenc francia király rendeletben szabálvozta. {Fitz, 1959. ih.). 76. Végh, 1923. 3. 77. Borsa-Hervay-Holl, 1971. 78. Végh, 1923. 79. A könyvjegyek monografikus feldolgozására Nyugat-Európában már a múlt században sor került. 80. Részletesebben: Steinhausen, 1899. 58. sk. 81. Steinhausen, 1899. 62. Körbler számadásait (1526—1548) mintaszerűen tette közzé Tremel, 1960. Az egyes kereskedők jelei több esetben 5—7 év múlva újra előfordulnak, változatlan formábam Tehát a kereskedők nem változtatták meg jeleiket. 82. Veit, 1960.44. sk. 83. Szűcs, 1955. 227. 84. Bruckner, é. n. 77. 85. Néhány fontosabb bibliográfia és összefoglaló mű: Dahlmann-Waitz, 1969.; Homeyer, 1870.; Keyser, 1969.; Michelsen, 1853.; Martin, 1940.; Ruppel, 1939.; Spruth, 1960.; Koch, 1969. 124. A paraszti címerek kutatása is intenzív. 86. Demkó, 1896. 87. Sándor, 1920. 30. sk. 88. Kieslinger, 1949. 168. sk. 89. A kassai sírkövek fontosabb irodalma: Récsey, 1896.; Borovszky, é. n. 74. sk.; Wick, 1928.; Wick, 1933.; Mihalik, 1897. 90. Wick, 1933. 25. és 27. stb. 91. Horváth, 1935. 38. sk. 92. Horváth, 1945. 42. 93. Hyspanus Jakab sírkövéről Kubinyi, 1969. 8.; a budai sírkövek katasztere Radocsay, 1971. leírásai túlságosan szűkszavúak, értékelésre nem vállalkozik. 94. Sándor, 1920. 33. Szerinte hasonló sírköve van Vajda János abrudbányai bányamesternek, s van hasonló kolozsvári kő is 1632-ből {Sándor, 1900 ih.).