A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban

172 CSORBA CSABA Jelenlegi adataink alapján úgy tűnik, hogy a XVII—XIX. században volt elterjedt az iparűző polgárok között az, hogy sírkövükre mesterségük jelvényét vésették (címerpajzsban, vagy anélkül). Ezek a jelvények azonos mesterséget űzőknél sem mindig teljesen egyformák. Lehet, hogy egyikük-másikuk nemcsak díszként is használt megkülönböztető jel volt, hanem egyéni (családi) jegy, vagy címer. Sajnos e jelek gyűjtésére kutatásunk eddig nem fordított gondot. Néhány szép iparos sírjelet Erdélyből, Torockóról Kós Károly ismertetett.

103 Pecsétek, címerábrázolások Polgári pecsétek Külföldön kiterjedt irodalmuk van,

104 a polgári pecsétekről nálunk alig néhány említést tudunk leltárba venni.

105 Berchem szerint német nyelvterületen a városi polgárok (sőt parasztok) pecsétjei a XIII. század második felében tűnnek fel. A címerképek többnyire geometrikusak, portré-címerek igen ritkák. A XIV—

XV. századtól kezdve találkozunk monogramos címerekkel.

106 A magyarországi polgári pecséteknek csak elenyésző hányada publikált (talán 1 %-a). Az, hogy erről a témáról egy vázlatos áttekintést megírhattunk, Kumorovitz L. Berátnak köszönhető, aki a Budapesti Történeti Múzeum szá30. kép. Münzer János geometrikus címerképű pecsétje, 1448. nov. 19. 31. kép. Münzer János liliomos címerképű pecsétje. 1463. aug. 27.