A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban

156 CSORBA CSABA gyeket nem közlik rajzban, vagy jó fotón. Pedig mind vár- mind faluásatásokon igen nagy mennyiségű vasanyag kerül elő. Jelen sorok írója a múzeumi raktárak publikálatlan anyagában azt figyelte meg, hogy általában a finomabb kidolgozást követelő, értékesebb tárgyakat jelölték a kovácsok mesterjeggyel a XVI—

XVII. században (pl. baltákat, bárdokat, ollókat). Fontos emléke művészi kovácsolásunknak a rudabányai vasajtó, melyet a miskolci Herman Ottó Múzeum őriz. Az ajtón az átlós vaspántok közti négyzetes mezőket különféle ábrák díszítik. Ezek közül az 5. sor., 4., 7. sor 8., valamint a 9. sor 2. sz. mezőjét egy-egy geometrikus jegy díszíti (5. kép).

71 Tehát többfajta jegy (címer? mesterjegy?) egyetlen tárgyon. Értelmezni ezt nem tudták (meg sem kísérelték). Elképzelhető, hogy a készítő mester (mesterek), ill. a megrendelő akkori rudabányai polgárok (vagy a város akkori vezetői) címereivel állunk szemben. A kovácsok bélyegei nem térnek el jellegükben a többi mesterjegytől, s valószínűleg azokkal azonos funkciót is töltöttek be. A részletek még kutatásra várnak. Elsődleges az eddig előkerült vasanyag korpusz-szerű kiadása lenne. Fegyverbélyegek Igen nagy szakirodalma van külföldön a fegyvertörténetnek, s ennek megfelelően a fegyverkovácsok bélyegeinek is.

72 A fegyverkészítők jelentős része városának címerét használja, vagy szimbolikus alakokat. Messze földön ismert volt pl. Passau farkasos bélyege. Voltak geometrikus jegyet használók is, amelyek jellegükben teljesen a többi mesterjegyekkel egyezők. A magyar jegykutatás — a publikálást tekintve — igen elmaradott. Kalmár János legújabb — vázlatos és hiányos — fegyvertörténeti összefoglalása is megmaradt az általánosságoknál, csak mutatóba közöl néhány bélyeget.

73 Esztergályosok A magyarországi esztergályosok jegyeiről csak néhány Budán előkerült faedény jele tanúskodik (6. kép). A fatányérokon, tálon, palackon levő jegyeket égetéssel, bélyegzéssel stb. vitték fel az edényekre. Holl Imre — indoklás nélkül — nagyrészt mesterjegyeknek tartotta a tárgyak jeleit, egy átlós négyszögű jelet kivéve, melyet tulajdonjegynek vélt.

74 Nehéz lenne eldönteni, hogy valójában melyik is mesterjegy, melyik tulajdonjegy. Nyomdász- könyvkereskedő jelek Használtak jeleket a könyvnyomtatók és kiadók is, a címlapon, vagy a könyv végén, a kolofon alatt. Először Füst és Schöífer tüntették fel mesterjegyüket (kettős címer) az 1457-i Psaltériumban.

75 A nyomdász- és kiadójelvények nem voltak egyben védőjegyek is. Évszázadokig minden megkötöttség nélkül újra kiadhatott, újra írhatott bárki bármilyen művet. De azért egy-egy jóhírűnek számító cég számára mégis volt jelentősége a márkajelzésnek. Emellett a jegyek díszítő funkciót is betöltöttek.

76 A magyarországi kiadó- és nyomdászjelvények gyűjtése és monografikus feldolgozása a kezdeteknél tart. Nem sokat segít ebben a vonatkozásban a régi