A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

296 BALASSA IVÁN 5. kép. Hercegkúti ház a múlt század közepéről. Dévai J. felv. Az 1759. évi összeírás Hercegkútra a következő neveket jegyzi fel: Braun, Bugamer, Carair, Deni, Fricker, Fris, Gecz, Grimm, Guldt, Hatsrpel, Hely, Hermli, Heger, Hoffmann, Kaltairen, Keller, Kerly, Klaner, Klainer, Kromer, Luczenlider, Lukas, Mathitz, Mereli, Miller, Marttly, Osterwald, Pucz, Pamly, Rak, Schmitt, Szibukurer, Terek, Tigirer, Weber, Wedeti, Winzler, Way. A nevekből a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1759-ben összesen 38 nevet viselő családot írtak össze Trautsonfalván, ezek közül 25 már 1750—54. között is ebben a faluban élt, így minden bizonnyal az első megtelepülök közül kerültek ki, ezért e családokat nevezhetjük a falu első megszállóinak. Természetesen ezt a négy évet sem tekinthetjük a megszállás végleges befejezésének, mert egy-egy család még érkezett, mint pl. Hoffmann, Hermli, Wey stb. Az sem lehetetlen, éppen a nevek felbukkanása alapján, hogy az első megszállás 1750-ben történt és aztán 1754-ben egy másik nagyobb csoport érkezett. Ez indokolná azt, hogy egyes történetírók az egész megtelepedést 1754-re tették, ennek azonban eddig még közvetlen írásos nyomára nem bukkantam. Megállapíthatjuk, hogy az 1759. évi összeírásban nem dőlt betűvel szedett 13 nevet viselő család minden bizonnyal 1755—1758. között költözött be a faluba (pl. Pamly család 1758-ban tűnik csak fel). Továbbra is kérdéses marad, hogy mi lehetett a sorsa annak a 111 családnak, melyek Trautsonfalván 1750—54 között szerepeltek, de rá négy évre már nem említik a nevüket. Egy részük minden bizonnyal meghalt. A pestis,