A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez
A TOKAJ-HEGYALJAI NÉMET TELEPÍTÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ 297 a morbus hungaricus, az egész országban, így itt is alaposan szedte áldozatait a legyengült telepesek közül. Jellemző az, hogy az első két évben 45-en haltak meg Trautsonfalván, pedig a lakosságot 1759-ben se becsülhetjük többre 250—280 főnél. Az első telepesek egy része 1752-ben átköltözött Károlyfalvára, ahol nagyobb lehetőséget kaptak a terjeszkedésre. így egyes, 1750—52 között Trautsonfalváról ismert családok itt 1759-ben már nem szerepelnek, hanem Károlyfalván találjuk meg azokat (pl. Frai, Lauber, Progli, Pfaiffer, Pillér, Roth, Weis stb.). Ezek mellé jöhettek talán a további új betelepülők, de lényegében Károlyfalva zömében Hercegkútról települt. Egy részük a helyi nehéz körülmények miatt csalódva visszatért Németországba, vagy éppen más német telephez csapódott hozzá. Voltak ismét olyanok, akik katonának álltak, vagy a közeli városba húzódtak be (Espák, Karaiz családok) és itt csakhamar elmagyarosodtak. Mindenesetre jellemző, hogy az itt megfordult 136 család közül csupán 25 olyan akadt, amelyik véglegesen gyökeret eresztett, a többi eltűnt, más vidékre vándorolt. Ez azt hiszem nemcsak helyi jelenség, hanem általánosságban jellemezte a kor telepítéseinek eredményességét. Ne higgyük azonban, hogy 1758 után valami megnyugvás és végleges helyzet alakult ki. Egyes nevek teljesen eltűnnek, de érkeznek vándorló vagy éppen újonnan betelepülő családok is. így a ma is élő Nahr család őse csak 1762-ben tűnik fel Trautsonf alván: Josephus Narr. A ma egyik legnépesebb család a Stumpf, csak a következő évben található meg először: Antonius Stumpf, Johannes Stumpf. Honnan jöttek? Azt még a részletekben elmélyedő kutatónak kell majd kiderítenie. A nevekből hosszú és fáradságos kutatás után a németországi anyakönyvekből bizonyára pontosabb és részletesebb eredményt lehetne leszűrni a kivándorlás helyének, körzetének megállapítására. Az ilyen munka elvégzése azonban pillanatnyilag aligha lehetséges. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a Hirholzer név kifejezetten schwarzwaldi név. A Heli család Maselheim Amt Biberachból származhat, míg az Elmajer ^ Oilmayr Schnurpflingenben (Krs. Laupheim) ismerős és a Leutner név Ochsenhausenből származhatott 30 . Sztrisovszky Mihály hosszú éveken át Hercegkút plébánosaként sokat foglalkozott a betelepülés kérdésével és két alkalommal tanulmányozta Dél-Bádenben, Trautsohnban és Svájcban a történeti forrásokat és a nyelvjárásokat. Ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy az első telepesek a francia gárdaezredek obsitos katonáiból kerültek ki, akiktől XV. Lajos <megvonta a nyugdíjat és így ezek nagy nyomorba jutottak. Ezek katonai körzetparancsnoksága Strassburgban székelt és ide tartozott Mühlhausen, Mühlheim, Lörach, Schafhausen, Schopfheim, Ettelheim, Zug, szóval a Rajna-vidéke Dél-Bádenben. Az első hullám tehát katonailag szervezett telepítés lehetett, amit az is alátámasztani látszik, hogy a hercegkútiakkal egy katonai chirurgus (sebész) is érkezett, akit a források többször emlegetnek. Azt is tudjuk róla, hogy negyed telket kapott és lányával együtt valószínűleg pestisben, 1759 előtt elhalálozott 31 . Feltehetően jöhettek Lindau környékéről és az attól északra eső területekről, ahol Trautson hercegnek birtokai terültek el, ahonnan a telepítés leg-
