A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

54 DÉTSHY MIHÁLY Visgalhatom.... az Nemes emberek giermekihez való idegenségért eleget Zugölottam eginehani eztendeoteol fogwa, Tolinay Vramon az mi áll, latom . . . eleget búsult busulis rajta, mert iob volna egy praedicatornak 100 Patronussanak lenini (azmint sokzor momtam) mint 100 praedicatornak Egi Patronussanak etc. Taualis 8 kamorakat cinaltatek keobeol Nemes emberek giermekinek, megh hagiwan hogy mást ne engedgienek bele menni, de annak az Niolcznak eggikebennis nincien Nemes ember giermeke imind ciak dealk, ez idennis hatot iot cinaltatam keobeol megh ebben nincien deák hanem Nemes ember giermekinek tartiák, ugi vezem ezemben kellene az iob tanitasis, de inagiob beocieolletis, mindazáltal az mesterek miat sem az nem tanítás miat az Nemes ember giermeke innét el ne'm idegenednek, ciak az aztaltartas lehetne, de gazdát nem talál es soha el nem gjeozi az Nagi fizetestt aztala tartásától, eggiet sem tudok innét Nemes ember giermeket nem hogj Negiuenet hogy mesterek neim tanítások miat homonnara vagy Leiezre Vittek volna, bizoni dologh hogy igen el vonzák az sok hízelkedéssel Ígérettel, Zep Szowal es sok gazdalkodassalis eoket, mert eok io CoUegiumokat cinaltatnak ingien való gazdalkodasokatis sokat cielekeznek, de mi arrul sohul Nagodon Ikiweol bizoni semmit sem vigiazunk, Nagnak volna modgia it benne . . . meli ha ugy lenne, tudom bizonnial megh szaporodnék az Nemes ember giermeke Patakonnis."

55

. A helyzet csak lassan változhatott. 1645. jan. 30-án Veréczi Ferenc íőprédikátor írja Lorántffy Zsuzsannának, igaz, Rákóczi Habsburg-elleni hadjárata második évében, Patáik kétszeri katonai körülzárása után és pestisjárvány idején: „Megh a' Nemes emberek gyermekys semmit nem lattyuk hogy gyűlnének." 56

. A nemesek pártfogolását fejezi ki az ifjú Rákóczi Zsigmond 1647. aug. 18-i levele apjához: ,,Az Pataki Scolara ugyan kegs Uram szükség az gondviselés, kivalképpen az fő ember gyermekire, az kik éleiben Szölösit fogják állatni."

57

. Lorántffy Zsuzsanna idézett leveleiből is újból meg újból kicsendül, hogy az épülő szállások közül a jobbakat a nemesek gyermekeinek szánta (1653. máj. 6.; 1654. szept. 2.; 1657. jún. 15.). Debreczeni 1638. szept. 18-i levele szerint a nemesek ugyan elsősorban a rossz ellátás miatt néni küldték szívesen Patakra gyermekeiket, de közrejátszott — legalábbis a levélírók szerint — az oktatás nem megfelelő színvonala, a tanárok rossz megválasztása és gyakori változása is. Ilyen értelemben ír Chernél 1631. akt. 29-én a fejedelemnek: ,,Az Schola allapatiarul ón neim tehethek kges Vram, en böcsöletben tarthom eo keket, Igazan mégis fizetetek Nekik, de ha jol nem tanitnak . . . árul nem tehethek. Ha botrankozastul nem tartanék, En bizoni az fiaimatis Leleszre adnám, mert tudom ott Esztendeig tebet proficiálnának bogi sem itt hatt Esztendeig. Nem solok Bakai Vramra, de ha it teob Mennél teob Mester leszen, annál alab valóul tanitnak." 58

. Számos levélrészletből megállapíthatjuk, hogy az 1620-as évektől rendszeresített három, utóbb mégy tanári állás betöltésénél, az egy évre szóló konvenciók meghosszabbításánál a fejedelem és tisztségviselői, különféle egyházi hatóságok és illetékes személyek gyakran erősen eltérő szempontjai, felfogása és érdekei érvényesültek. A már beiktatott tanárok működésének elbírálásánál világi és egyházi feletteseikkel széniben tanúsított