A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

48 DÉTSHY MIHÁLY ték, ill. ezt talán csak tervezték. Bármennyire értékes dokumentum is számunkra az ismertetett helyszínrajz és vizsgálati anyag, viszonylag kevés történeti adatuktól eltekintve lényegében inkább az 1765 körüli állapotokra nyújtanak megbízható tájékoztatást. A korábbi építkezésekre és körülményeikre a már publikáltakon kívül a pataki uradalom birtokosainak levéltáraiban kell elsősorban források után kutatnunk. Sajnos a XVI. sz.-i építkezésekre eddigi kutatásaink során nem találtunk adatokat. Megállapíthatjuk azonban, hogy a vizsgálati vallomásokban ismételten felmerülő adat, amely szerint az újonnan alapított protestáns iskola a középkori ferences, ill. minorita kolostorban telepedett meg, téves. A Perényi Gábor által lefoglalt egyházi birtokok 1567-ben készült összeírása szerint ugyanis ezt a kolostort Perényi Gábor már korábban leromboltatta. Viszont a ,, lutheránus ok iskolájává" az apácák sértetlenül álló monostorát alakították át

1

'. A korabeli oklevelekből tudjuk, hogy Patakon két női kolostor volt. A XIV. sz. végén alapított, Szt. Annáról nevezett klarissza kolostor a minoriták kolostora és temploma mellett állt. 1401-ben IX. Bonifác pápa engedélyezte, hogy az apácák a minoriták által kolostortelkükből nekik adományozott telekrészről vagy az ezen álló új kápolnából ablakot nyissanak az elválasztó falban, hogy azon keresztül a szentséget láthassák és a szertartásokat hallhassák

18

. Kolostoruknak tehát a minorita templom hajójának vagy éppen szentélyének északi vagy déli oldalán kellett állnia. A ferences harmadrendek, beginák XV. sz. végén alapított kolostora részére a Patakot birtokló Pálóczi család nőtagjai építtettek és adományoztak épületeket. 1492-ben Pálóczi Veronika, Pelsőczi Imre vajda özvegye adományozott nekik a minorita kolostornál egy általa építtetett, két szobából, előtérből, sütőházból, egy szobácskából, továbbá pincéből és konyhából álló házat

19

. 1500 körül Pálóczi Imre özvegye, Rozgonyi Dorottya egy kápolnát és kolostort építtetett számukra a minoriták Boldogasszooy-ikolostorától nyugatra, azzal szemben, az oklevél szavai szerint „nem csekély költséggel, méltó megjelenéssel, kőből építve, sőt ahol szükséges volt, jeles művészettel faragott köveikkel, alapjaitól kezdve és igen szépen". Ez a kolostor és kápolna a Szentlélek titulust viselte'

20

. A kollégium elődje, a lutheránus iskola ezt az épületet foglalhatta el, ill. ennek helyén vagy ebből épültek ki legrégebbi épületei. J. Dankó Katalin régész 1971—72. évi ásatásai során a Kossuth utcai keleti telkek mögött feltárta a ferences templom és egy szomszédos kápolna sokszögű gótikus szentélyének alapjait

21

. A temploim és a minorita, valamint a klarissza kolostor tehát a Kossuth utca keleti oldalán állt, következésképpen a Szentlélek kolostor „ettől nyugatra és vele szemben" az utca nyugati oldalán, a Huta—Trója—Fazekas-sor táján. Ennek XVI. sz.-i átépítéséről, bővítéséről sajnos eddig nincs adatunk, csak a Dobó Ferenc-féle északi toldás hagyománya. Két helyszínrajzunkon és az 1858. évi homlokzati rajzokon nyomait, maradványait nem tudjuk felfedezni. Különös módon Kossuth András idézett tanúvallomásában a Cigány-sorhoz kapcsolódó Schola major északi falában említ gótikus ajtókeretezést. A Jabróczky Pál jezsuita házfőnök 1766. évi válaszaiban említett ferences öltő-