A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PETERCSÁK Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban

SZARVASMARHATARTÁS EGY HEGYKÖZI FALUBN 403 140. Vö.: Nagy i. m. 58.; Borzsák i. m. 53. 141. Regécen leforrázott farkasalmalevelet kötnek rá (DENIA 165.). 142. Vö.: Varga i. m. 402. 143. Vö.: Nagy i. m. 59. 144. Ugyanígy tettek Regécen és Mogyoróskán (DENIA 165.). Vö.: Morvay Péter: Szokolya gazdálkodása. Népr. Ért. XXX. 1938. 284. 145. Vö.: Gönczi Ferenc: Az állatbetegségek elhárításai és gyógyításai a göcseji és hetési népnél. Ethn. XVIII. 1907. 91. 146. Vö.: Katona i. m. 245. 147. Nyíriben három szem parazsat dobtak a vízbe, és közben ezt mondták: „Ami­lyen hamar megártott, olyan hamar múljon el!" 148. Vö.: Moór i. m. 60. 149. Abaúj váron Luca-naphoz fűződik ez a hiedelem (Csulák Mihály: Luca nap Abaújváron. Borsod megye népi hagyományai. Miskolc, 1966. 356). 150. Ugyanígy védekeztek a Bodrogközben (Szabó Sára: Szarvasmarha-tenyésztés egy bodrogközi faluban. Borsod megye népi hagyományai. Miskolc, 1966. 106). 151. Vö.: Nagy i. m. 45. 152. Az elnevezésekhez 1. Nagy i. m. 45.; Varga i. m. 405.; Vajkai, Szentgál. 79. 153. A sündisznóbőrt Mogyoróskán is használják (DENIA 165.). A szopásgátlókhoz: Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. Népr. Ért. XXXVII. 1955. 131—166.; Varga i. m. 407—408.; Nagy i. m. 47.; Borzsák i. m. 58.; Vajkai, Szentgál 79. 154. Vö.: Nagy G.: A Zemplén megyei Karcsa községben használatos állatnevek. BMNH. Miskolc, 1966. 113. 115. 116. 155. A bodrogközi Cigándon is így nevezik a bika magtalanítását (Ballá Eszter: Az ökör paraszti tartása Cigándon. AZN. Sátoraljaújhely, 1971. 48.). 156. Biharban a heréléshez ledűtötték a borjút (Varga i. m. 378.). 157. A Bodrogközben a marha alól kiszedett almot dobták a hátára az istállóban (Szabó i. m. 105.). 158. Vö.: B. Bene í. m. 196.; Borzsák i. m. 58.; Moór i. m. 60. 159. Ugyanez előfordul a Csereháton (B. Bene i. m. 195.). 160. A tehén igázásához: Fél—Hofer i. m. 180.; Gönczi, Göcsej 590.; Moór i. m. 57.; Bodó Sándor: Jármok a Hajdúságban. Ethn. LXXVII. 1966. 539.; Bodó Sándor: Einzeljoche in Ungarn. Národopisny véstnik Ceskoslovensky III— IV. Brno— Praha, 1969. 179—194. 161. Kismarján két tinót 2—4 ökörrel törtek be (Varga i. m. 413.). 162. A terminusok a Hajdúság egy részén hasonlóak (Bodó, Jármok .. . 545.). 163. A Bodrogközben gyeplőt is használtak, a két külső szarvra kötötték (Ballá i. m. 49.). 164. Cigándon a bal oldali ökör neve csás, a jobb oldalié hajszás (Ballá i. m. 49.), Karcsán kéztülső ill. belső (Nagy, A Zemplén... 136.), a Zempléni-hegység falvaiban a bal oldalit kezesnek v. csásnak (Ikvai, Földművelés ... 59.), a jobb oldalit hajszásnak v. barázdásnak hívják (DENIA 165.). 165. Az irányítószavakhoz: Nagy, A Zemplén... 136.; Ikvai, Földművelés... 61.; Varga i. m. 414.; Nagy, Paraszti... 48.; Bodó, Einzeljoche... 190. 166. Vö.: Ballá i. m. 49.; Bodó, Jármok .. 560, 561.; Bodó, Einzeljoche... 179. 167. A Zempléni-hg. falvaiban hálónak nevezik, és elhasznált kötőfékből vagy drót­ból fonták (Ikvai, Földművelés... 59.). Vö.: Vajkai, Szentgál. 72. 168. A rugós tehén fejéséhez 1.: Varga i. m. 406. 169. Kukoricalisztből vagy krumpliból főzött pépszerű étel. A Bodrogközben is is­merik (Nagy Éva: Népi táplálkozás a Bodrogközben. AZN. Sátoraljaújhely, 1971. 85.). 170. Egy liter tejbe 10 tojást ütnek, habosra verik, és egy liter forralt tejbe öntik. Sót, cukrot tesznek hczzá, kendőbe kötik és hagyják lecsorogni a savót. Vö.: Nagy, Paraszti... 54. 171. Katona i. m. 164. 172. Vö.: B. Bene i. m. 189.; Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a népi állatgyógyítás­hoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz. Népr. Közi. X. 1—2. 1965. 366.; Molnár József: Adalékok az alföldi magyar nép hiedelemvilágához. Ethn. LIV. 1943. 64.; Gönczi, Göcsej... 158. 26*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom