A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: A királyi halászóvizek Árpád-kor végi felügyelői, a vízóvók
122 DÉNES GYÖRGY védte birtokában a vízóvót (Buhte exploratorem aquarum suarum) minden erőszakoskodóval szemben 6 . Böjté azonban védtelen kis hal volt a ragadozó nagy halak között. Zavaros évek következtek az Árpád-ház kihalása után és ez kedvezett az erőszakoskodóknak. Ezekben a zavaros időkben gyilkosok támadtak a vízóvó Böjtére és Kovácsi birtokán megölték őt 7 . Fiai, testvérei és azok fiai tovább végezték vízóvó munkájukat és dolgoztak Kovácsi birtokukon, de Károly Róbertnek Csák Máté és híveivel szemben folytatott háborúja idején őket is megtámadták, birtokukat, házaikat kirabolták, családjukkal együtt földönfutóvá tették őket 8 . Sem igásállatuk, sem gazdasági felszerelésük nem maradt, földjüket nem tudták megművelni, hajlékuk is elpusztult, így kénytelenek voltak máshová költözni. Porch fia Domokos, aki az akkori háborús-zavaros időkben nádor volt, foglalta el az elhagyott birtokot és nyilván, hogy a föld megszerzésének jogtalanságát elködösítse, és a birtokukból kiforgatott tulajdonosok jogos igényét vitathatóvá tegye, átkeresztelve azt, Égerszögnek nevezte el 9 ; de az ő birtoklása sem volt tartós. Az elhagyott birtokra rövidesen új gazda költözött. A nagyhatalmú Lőrinc fia Miklós zólyomi ispán leánya egy vagyontalan Abaújvár megyei kisnemes, Tomori Elus János felesége lett 10 , és nyilván a főúri család eszközölt ki 1321-ben, illetve 1323-ban a szegény sógor, Elus János számára — aki a Csák Mátéval vívott háború idején a király híveinek oldalán harcolt — adománylevelet Károly Róberttől Böjté elhagyott földjére, azon a címen, hogy az örökös nélkül elhalt emberé volt. Az adománylevél a birtokot Égerszögnek nevezte". 1324-ben, határjárás keretében, a szomszédok jelenlétében be is iktatta az egri káptalan kiküldötte az új birtokost 12 , aki családjával együtt nyomban oda is költözött, és valószínűleg a gazdag rokonság segítségével a birtokon gyorsan berendezkedett. Nyilván jobbágyokat is telepített a család az új birtokra és pár éven belül kőtemplom is épült Égerszögön 13 , amely rövidesen plébánia lett 14 . Mindennék híre eljutott Böjté utódaihoz is, akik az egri káptalannál 1331-ben írásba foglaltatták tiltakozásukat a birtokukba való jogtalan betelepedés miatt 15 . Másfél évtizeddel később megkíséreltek a vízóvók a helyszínen is meggyőződni a távollétükben kialakult helyzetről, de a birtok új urai tudomást szereztek erről és Tomori Elus János fiai üldözőbe vették őket. A vízóvók a szomszédos Kánói nemesekhez menekültek, akik befogadták régi szomszédaikat. Az Elus-fiak erre felgyújtották a Kánóiak házát és a lángok közül menekülő vízóvókat elfogták, megkötözve elhurcolták és kegyetlenül megkínozták 16 . A vízóvók 1347-ben panaszukkal a királyhoz fordultak. Ügyükben Pál országbíró ítélkezett. Megvizsgálta mindkét fél okleveleit, majd tanúkihallgatásokat rendelt el, hogy megállapítsa, hogy kinek van igaza? A vízóvőknak-e, akik azt állítják, hogy a vitatott birtoknak Kovácsi a neve és azt elődjük, Böjté nyerte adományul a királytól, vagy Tomori Elus János családjának, akik szerint a birtok neve Égerszög, az sohasem volt a vízóvóké és azt ők kapták jogszerűen a királytól.
