A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig
A DIÓSGYŐR VASGYÁRI SZÍNJÁTSZÁS 1919-IG 199 páros- vagy hármas jelenet eket adtak elő, s ezek a szereplések egyenesen a színjátszók körébe vezették őket. A magán-, páros- és hármas jelenetek alkalmasak voltak arra, hogy a szereplők, az előadók mozgás- és alakítókészségét csiszolják, finomítsák. A fejlődés céljából jó iskolát jelentettek. Az eredmény lassan mutatkozni kezdett és amíg 1907-ig a vasárnapi népszerű előadások műsorában csak elvétve találkozunk egyfelvonásos színművekkel, addig 1907-től nem múlt el egyetlen felolvasódélután sem, hogy legalább egy, de néha két egyfelvonásos színdarabot elő ne adtak volna, így 1907-ben pl. Ábrányi Emil: A végrehajtó, vígjáték; Tolnai Andor: A kiadó szoba, énekes bohózat; Póruljárt betegek, bohózat; Almási Tihamér: A miniszterelnök bálja, vígjáték; Kisfaludy Károly: Szeget szeggel, vígjáték; Karperec, bohózat; vagy 1908-ban Sulyovszky Ignác: A házasság politikája; Falk Zsigmond: A. csokor, vígjáték; Potier: Hol a férj? vígjáték; Braha—Klein: Kritika; Murai Károly: Huszárszerelem, vígjáték 2 felvonásban stb. 15 . Az egyfelvonásos színdarabok műsorba állítása a legnagyobb érdeklődést váltotta ki. Az ingyenes vasárnap délutáni ismeretterjesztő előadásokon 2000—3000, néha 3500 személy vett részt, ami a gyártelep lakosságának egyharmadát jelentette. Éppen ezért a helyi sajtó azt javasolta, hogy a 11 éven aluli gyermekek csak szülőkkel vagy hozzátartozókkal látogassák az előadásokat, mert a gyermekek lármája az előadások érthetőségét zavarja"'. A színjátszók a hétről hétre jelentkező igényeknek csak úgy tudtak eleget tenni, hogy több csoportot alakítottak, s ezek — egymással versengve — egymás után szerepeltek. A szereplők közül sok színésztehetség bukkant fel, akik a Jószerencse vagy a Tisztviselő Dalegylet, majd az első világháború után a különféle nőegyletek színielőadásain szerepeltek. Különösen a vígjátékok, bohózatok örvendtek nagy népszerűségnek; színművek, népszínművek ritkábban fordultak elő. Az első világháború előtti időben niagánjelenetekkel Zeislerné Auer Margit tanítónő, Schulek Mariska, Baán Lenke, Nándori Károly, Obholczer Károly, Sükös József, Krupcsinszky István, Garzsik Lajos, Josefovics Jakab, Kachnits Rezső, Fuchs Arnold, Holub Kálmán sok sikert arattak. A vasárnapi felolvasásoknak a színjátszás kifejlődésére való nagy hatása még abban is megmutatkozott, hogy lehetőséget nyújtott a jó hangú énekesszínészek és szólisták kibontakozására. Nem múlt el felolvasás, hogy legalább egy énekszám ne szerepelt volna a műsorszámok közt. A századfordulón igen népszerűek voltak a dalok, a kuplék, a tréfás énekszámok. Ez utóbbiak sikeres előadása nemcsak iskolázott hangot, hanem színészi képességet, is megkövetelt. Rövidesen ezen a területen is figyelemre méltó sikerekeit érteik el a vasgyáriak. Több mint két évtizeden át kedvelt tagja volt a műkedvelő csoportnak Veres (Róth) Miksa, aki kiváló magyarnóta-énekes volt. Veres a Vasgyári Consum alkalmazottja, aki gyönyörű bariton hanggal rendelkezett, s a Tisztviselő Dalkörnek lett tagja. Családjának több tagja szintén jó énekes volt. Veres apja diósgyőri mészáros, a bátyja, Sándor is apja foglalkozását követte. Sokszor legeltette a teheneket, s ilyenkor énekelgetett. A budapesti Állami Operaház tagjai egy alkalommal hámori kiránduláson vettek részt, s meghallották a fiatal fiú énekét. Felfigyeltek hang-
