A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
PETERCSÁK Tivadar: Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban
358 PETERCSAK TIVADAR házán, míg a közeli Kisbózsva, Kovácsvágás és Pálháza lakatlan 7 , de 1720-ra már Filkeháza is teljesen elnéptelenedett 8 . Filkeháza a XVIII. század végén települ be újra. 1770—1794 között érkeztek nagyobb számban szlovák és kárpátukrán betelepülők a községbe, itt magyarokkal keveredve éltek együtt 9 . Ebben az időszakban alakul ki a Hegyköz ma is meglevő, vagy nyomaiban jól felismerhető nemzetiségi képe. A XIX. század első évtizedeiben már Radvány a Károlyi-uradalom központja. A fokozatos fejlődést mutatja, hogy Filkeházán 1802-ben 35, 1809-ben 44, 1824^ben pedig 50 a házak száma 10 . Az úrbéres birtokok területe 1824-ben 16 4 /s telek 11 , az egy szabadon (a bíró) kívül 26 jobbágycsalád és 19 zsellércsalád él a faluban 12 . 1828-ban 32& lakosa volt a községnek 13 . A jobbágyfelszabadítás után a földmüvelés és az állattartás mellett egyes családoknál fontos jövedelmi forrásnak számított a fafuvarozás az uradalmi erdőkből. Favillákat, fagereblyéket is készítettek, és az Alföldre leszekerezve kukoricára és egyéb terményre cserélték el 1 ' 1 . Az 1900-^as évek elején a mezőgazdaság jelentette az egyedüli megélhetést, mivel a közelben nem voltak ipari létesítmények. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a 150 főnyi lakosból 15 58 a kereső; ebből 52 a mezőgazdaságban, 3 az iparban dolgozott, kettő pedig házicseléd volt 16 . 1930-ban is megközelítően ekkora a foglalkozási ágak aránya. A 69 kereső közül 59 foglalkozik mezőgazdasági munkával, 4 az iparban, egy a kereskedelemben, 4 a közszolgálatban dolgozik, egy házicseléd 17 . A statisztikai adatok is szemléltetik, hogy 1945-ig a lakosság 75—80 százaléka mezőgazdasági termelésből élt. Érdemes megnézni a lakosság vagyoni megoszlását a századfordulón és a két világháború közötti időszakban, mert ez erősen meghatározta a gazdálkodás jellegét, ezen belül az állattartás módját és jelentőségét. 1910-ben 18 : 10 kat. holdon felüli kisbirtokos vagy bérlő 6 10 kat. holdon aluli kisbirtokos vagy bérlő 14 segítő családtag 16 mezőgazdasági munkás és cseléd 16 1930-ban 19 : 10—50 kat. hold közötti kisbirtokos vagy bérlő 3 1—10 kat. hold közötti kisbirtokos vagy bérlő 20 1 kat. holdon aluli kisbirtokos vagy bérlő 1 mezőgazdasági munkás és cseléd 16 A vizsgált időszakban a lakosság nagy többsége az 1—10 holdas kisbirtokos parasztsághoz és a mezőgazdasági munkás, napszámos réteghez tartozott. A gazdaságok földbirtok szerinti kategorizálása ezen a vidéken egészen más, mint pl. az Alföldön. Itt a 10 kat. h.-on felüli már nagygazdának, jógazdának számít. A húsz év alatt a jobb módúak száma felére csökkent, ugyanakkor emelkedett az 1—10 holdas kisbirtokosok száma. Mindkét időpontban 16 mezőgazdasági munkást említenek, őket még a jobbágyfelszabadítás után is sokáig nevezték zselléreknek, mert föld nélkül szabadultak fel. Kis házuk, kertjük, esetleg egy fél hold földjük
