A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor

92 JOÓ TIBOR—SÓLYOM DEZSŐ szobaépítés alkalmával; a pincebejárat áthelyezését végezve). 1817-ben építették a számvevő istállóját is. 1817-ben helyezték el a számvevő kamrájának ablaka fölött — ahol korábban a kolostor folyosójának bejárata volt — azt a kőbe vésett feliratot, melyet fényképünk is (4. kép) ábrázol és amelyet az 1940. évi újabb átépítés során az Erdész utca 1—3. szám alatti — a kolostor déli szárnya helyén épült — épület déli főhomlokzatának a közepére helyeztek át. A főépület tömege tulajdonképpen ekkor változott, amikor is az, előbb 1936. január 15-én, majd 1939. június 7-én elkészített átépítési tervek alapján a ,,Bányabükki M. Kir. Erdőhivatal tisztilakjaként" átépítették, s az átépítés során a déli és keleti épülettömeget lebontották, s az eredeti alapfalak többségét felhasználva felépítették a ma is álló erdészeti iker-lakóépületet, a különválasztott északi és nyugati épülettömbben pedig további három lakást alakítottak ki, s válaszfalak beépítésével további részekre osztották fel a korábban egységes szerkezetű és kapcsolatú térrendszert. A hajdani déli épületszárnyban jelenleg egy négy szoba, előszoba, konyha, éléskamra, fürdőszoba, külön WC, pincelejáróból; egy három szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra helyiségekből; egy három kisebb szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, éléskaimra, pincelejáró helyiségekből álló és egy szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, éléskamra helyiségekből kialakított lakás van. A hajdani nyugati szárnyban egy darab szoba, konyha, fürdőszobás; egy darab három szoba, előszoba, konyha, éléskamrás, WC-s; az északi szárny maradványában pedig egy darab három szoba, konyha, előszoba, éléskamra, fürdőszobás lakás található. Az Erdész utca 5. szám alatti — volt istálló — épületben egy két szobából, konyhából, előszobából, fürdőszobából és éléskamrából álló lakást találunk. A kolostortól délre állott néhány melléképületet 1950-ben — a megnövekedett forgalmú lillafüredi út forgalma biztonságának érdekében — lebontották"

2

. A koiostoregyüttes Ikerítésfalainak egy részét még ma is láthatjuk és a keleti oldalon levő XVIII. századi pálos címeres kapu is áll. Külön kerítésfal övezte a kolostor gazdasági udvarát, majorságát is, amelynek főépülete a mai Erdész utca 4. szám alatti — jelenleg lakásoknak használt — épület volt. A kerítésfalak itt nagyobb hosszúságban és összefüggően, figyelemre .méltó kiépítettséggel maradtak fenn. A korábbi istállóépületet az Árpád utca 128—130. számú épületben, a kocsiszínt az Erdész utca 2. szám alatti épület egy részében lelhetjük fel. A majorsághoz tartozó kert volt a mai Erdész utca 6. szám alatti óvoda területe is, amelyet teljes egészében eredeti kerítésfalak határolnak ma is. Fennáll még a Baráthegyen a pálos pince, valamint megállapítottuk azt is, hogy a Baráthegy utca 24. szám alatti, jelenlegi lakóépületben volt a pálosok présháza. A pálosok XVIII. századi fogadóját a ma Hegyalja utca 27. szám alatti falatozóitalbolttal azonosíthatjuk. A Hegyalja u. 53. szám alatti épületben — a daráló helyén — volt az egyik pálos vízimalom. Az Erdész utca 22. szám alatti épületben sikerült ímegtalálnunk a XVIII. századi kereszt alakú pajta egyik szárnyát, keleti végfalán nagy méretű barokk kapukerettel, zárókövében 1751-es évszámmal. Az 1786. évi leltárban szereplő ,,zschaba"-i malom feltehetően azonos a Hejőcsaba, Malom utca 5. szám alatti malommal. A következő fejezetben részletezendő alaprajzi ismertetések, ösz-