A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma

84 DÉNES GYÖRGY királyi kápolnák és a kerek falusi plébániatemplomok között. Csakhogy ezek nem várkápolnák, hanem feudális főúri szálláshelyek, udvarházak kápolnái lehettek. Főúri várkápolnák építésére valóban viszonylag kevés lehetőség volt a XI. század közepének és második felének Magyarországában, hiszen váraink akkor jórészt királyi kézen voltak, de amint kerek királyi kápolna is épült erődítmények nélküli királyi udvarház mellett Patakon és valószínűleg egyebütt is, úgy a szalonnai és sályi (váraljai) rotundák arra utalnak, hogy a királyi példa nyomán talán főúri szálláshelyek, udvarházak mellett is épülhettek kerek kápolnák, amelyek eredetileg a birtokos főúri család és házanépe, udvartartása számára készültek, de utóbb nyilván befogadták a szálláshely, az udvarház körül felnövekedett falu népét is. A funkcióváltozás, vagy a kettős funkción belül a funkcioeltolódás a plébániatemplom irányába, előbb-utóbb rendszerint bővítést igényelt. Az előbbiekben leírt hipotézis arra a feltevésre alapul, hogy a szalonnai és sályi, illetve váraljai ikerek templomocskák egy főúri család, az Örsur nembéliek rezidenciái, udvarházai mellett épültek. Hogy ez valóban így volt-e, azt a további régészeti-történelmi kutatások eredményei döntik majd el. Nem tartanám meglepőnek, ha későbbi kutatások nyomán más XI. századi rotundánkról is kiderülne, hogy az valamelyik főúri család szálláshelye, udvarháza mellett épült. A díszes szalonnai középkori templom tervezett műemléki helyreállításával nemcsak a magyar műemlékálloimány gazdagodik majd, de Észak-Borsod és a hozzá kapcsolódó tornai területek középkori történeténeik ismerete is. JEGYZETEK 1. Kemenczei Tibor: Őskori bronztárgyak a miskolci múzeumban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (a továbbiakban: HOMÉvk.) VII. (1968) 20. 2. Dénes György: Középkori vastermelés a Bódvától keletre és a tornaszentandrási ikerszentélyes templom. HOMÉvk. XI. (1972) 83—103. 3. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1966. 736 —741. 4. Györffy i. m. 740—741. 5. Scriptores rerum Hungaricarum. Vindobona, 1746. 21. Anonymi Belae regis notarii, História Hungarica de septem primis ducibus Hungáriáé. 6. Uo. 85. M. Johannis de Thwrócz Chronica Hungarorum. 7. Györffy i. m. 740—741. 8. 1249: Dl. 64007; 1269: Dl. 83129; 1270 körül: Dl. 84214; 1279: Dl. 75836; 1292: Dl. 98409; 1300: Dl. 1565. Az említett oklevelekre hivatkozik Györffy i. m. 803—804. 9. Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Bp., 1896. 309. 10. Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I. Strigonii, 1874. 497. — Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé. IV/3. 126—128. 11. Leszih Andor: A szalonnai templom XIII. századbeli falfestménye. HOMÉvk. I. (1957) p. 141—143. 12. Dl. 64007. Közli: Hazai Okmánytár. VI. 50—53. 13. Dl. 89257. Közli: Szentpétery Imre: Az Árpád-kori királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. 35—37. 14. Szentpétery i. m. 58—59. 15. Szentpétery i. m. 58. 16. Szentpétery i. m. 189. 17. Szentpétery i. m. 189.